Egyedül vagy magányosan? – a 6 legnagyobb különbség
2019-10-21  /  Szerző:   /   Párkapcsolat Talán egymás szinonimájának tűnik a címben szereplő két szó, mégis óriási az ellentét közöttük. Elég, ha belegondolsz, hogy hány kiegyensúlyozott egyedülálló embert ismersz, és van-e boldogan magányos barátod. Utóbbiból valószínűleg nem fogsz találni egyet sem.

A legnagyobb eltérés ugyanis a két fogalom között az, hogy aki szingli, az sokszor boldognak, és kerek egésznek érzi magát, ráadásul nem is biztos, hogy szeretne ezen az állapotán változtatni. Egy magányos szív viszont sosem vágyott erre az érzésre, és folyamatos benne a késztetés, hogy túlléphessen ezen.

Kezded érteni? Olvass tovább a többi különbségért!

1. A magányos emberek nem szeretnek egyedül lenni

Ezt talán magyarázni sem kell, annyira nyilvánvaló. Aki magányos, azt zavarja ez a helyzet, változtatni szeretne rajta. Egy magányos ember nem feltétlenül szingli. Egy rosszul működő párkapcsolatban is együtt élhet két boldogtalan szív. De hiába van párjuk, ha ez a viszony egyikük számára sem adja meg, amire vágynak. A magány egy tudatbéli állapot. Egy hatalmas társaságban is lehet bárki elveszett, és kirekesztett, amíg nem tesz lépéseket arra, hogy kapcsolatba kerüljön a többi emberrel.

Ez is érdekelni fog! Ha félsz a magánytól, akkor ezt most el kell olvasnod!

2. Az egyedülállók tudják, hogyan kell kiélvezni az „énidőt”

Egyedül lenni nem egy érzés, és nem is feltétlenül egy negatív, problémás helyzet. Azok a szinglik, akik nem tartják magukat magányosnak, nem hiányolnak semmit az életükből. Sőt, az a bizonyos egyedül töltött „énidő” lehet a napjuk fénypontja. Amikor csak önmagukra, a saját vágyaikra, céljaikra koncentrálhatnak.

3. A magány fáradttá és levertté tesz

Ez az érzés teljesen hatalmába tudja keríteni az embert, mázsás súlyként nehezedve rá. A magányos szinglikben felerősíti a vágyakozást a hiányzó társ iránt, és már egyáltalán nem tudnak örülni mindannak, amilyük viszont van. Ezzel együtt elveszítik a biztonságérzetüket, mindennapos félelemben és aggódásban élnek.

4. Sok embert energiával tölt fel, ha egyedül tölt egy bizonyos időt

Különösen igaz ez az introvertált típusra. Ők egy társasági esemény, vagy a munkahelyükön eltöltött órák után, alig várják, hogy hazamehessenek, és végre kicsit egyedül lehessenek. Ilyenkor csak azt csinálhatják, amihez kedvük van, és nem kell senki más igényeire vagy érzéseire tekintettel lenniük.

5. Egy magányos szingli csak a leendő kapcsolatára koncentrál

Számukra lényegében az a legfőbb életcél, hogy megtalálják az Igazit. Beregisztrálnak több társkereső oldalra, beiratkoznak tanfolyamokra, csatlakoznak egy-egy klubhoz, hogy valahol ráakadjanak a társukra. Sajnos akár még depressziós tüneteket is okozhat náluk ez az állapot, ami viszont nem túl kedvező kiindulási alap egy romantikus kapcsolat megteremtéséhez.

6. Egyedül lenni egyet jelenthet a szabadság érzésével

Azok az egyedülállók, akik nem éreznek magányt, helyette tartalmas életet élnek pár nélkül is, általában nem keresik görcsösen a leendő társukat. De legalábbis semmiképpen sem ez tölti ki a mindennapjaikat. Inkább önmagukra koncentrálnak, és olyan sokkal érdekesebb dolgokra, hogy hová utazzanak el a következő nyáron, vagy melyik új éttermet próbálják ki a barátaikkal. Az egyedüllét megengedi, hogy a saját céljaik, és álmaik legyenek a fókuszban, és a boldogságuk csak rajtuk múlik, nem egy másik emberen. Nem a részüket keresik, mert önmagukban is kerek egészek, csak egy társat, akivel a boldogságukat megoszthatják.

Ahhoz, hogy valaki erre a szintre eljusson, idő kell, és türelem, önmagad iránt. De ha már kellően meggyászoltad a múltat, akkor zárd le, és nem félj az ismeretlentől. Te mindig ott leszel magadnak, és ha ezt felismered, akkor a magány görcsös félelmei is elszállnak messzire.

lany