A felnőttkori kötődési típusok
Régóta foglalkoztat ez a téma, melyről úgy gondoltam érdemes írni pár sort és körbejárni kicsit.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy vajon milyen kötődési típusok léteznek és ezek miként érvényesülnek kapcsolatainkban.
Akkor kezdett el leginkább érdekelni a témakör, mikor rájöttem, marhára nem működik a kapcsolatom, úgy ahogyan én azt szeretném.
Tele voltam elvárásokkal a párommal szemben, olyan dolgokat vártam a másiktól, amire Ő képtelen volt – akár fizikálisan, akár érzelmileg nézve. Nagyon nehéz és fájdalmas dolog ez a féle felismerés, bármennyire is vágytam arra, hogy beteljesítse és kielégítse minden szükségletem, valami oknál fogva nem sikerült neki.
Ekkor kezdtem belemélyülni és keresni az okot/okokat, így felkutattam pár szakirodalmat és rátaláltam a Bartholomew és Horowitz-féle típusokra.
Mielőtt belemennénk az ismertetésükbe, egy fontos dologra kitérnék.
A kötődéselmélet egészen csecsemőkorunkig vezethető vissza. Kapcsolódásunkat nagy mértékben meghatározza, hogy pici baba korunkban milyen fokú szeretetet, törődést és odafigyelést kaptunk édesanyánktól vagy attól a személytől, aki éppen gondozása alá vett minket. Fontos szerepet játszik az is, hogy szükségleteinkre hogyan reagáltak. Mindez kb. 2 éves korunkig formálja és alakítja ki, hogy majd később hogyan fogunk viselkedni, viszonyulni a másik félhez.
Nézzük akkor, hogy napjainkban mely 4 kötődési típus határolja el magát egymástól.
- Biztonságos:
Aki biztonságosan kötődik, annál a személynél feltehetően jól csináltak valamit a szülők gyermekkorában. Ez a típus nyitott a világra, alapvetően érdeklődő, nyitott személyiség. Magabiztos tud lenni a kapcsolataiban, ki tudja fejezni érzelmeit és fogadni azt másoktól. Érzelmileg könnyen magához tudja engedni párját. Ha segítségre van szüksége bizalommal fordul társához és mer kérni, ugyanígy viszont képes mások támogatására is. Függetlenségét megtartja, emellett szeretettel fordul partnere felé. Nem terhelő számára, hogy mástól függjön vagy esetleg más függjön őtőle. Nem aggódik azon, hogy nem fogadják el mások, valamint, hogy egyedül marad.
- Szorongó/Elárasztott:
A szorongó típus törekszik ugyan az intimitásra, de mások vonakodnak olyan közel kerülni az illetőhöz, mint ahogyan ő azt szeretné. Közeli kapcsolatok nélkül nem érzi jól magát. Aggódik amiatt, hogy mások nem értékelik őt annyira, mint ahogyan saját maga értékeli őket. Fél az elutasítástól, nem a valódi szeretet és bizalom, hanem az érzelmi hiányérzet hajtja. Tulajdonképpen a kapcsolatait a gyermekkorból eredő szeretethiány járja át.
- Elutasító:
Ennél a kötődésnél nagyon fontos az egyénnek a függetlenség és az önállóság. Nem szeret és akar függeni mástól, így azt is várja el, hogy más se függjön tőle. A közeli kapcsolatok és az intimitás nem olyan fontos számára, érzelmileg távolságtartó, szinte elérhetetlen. Az ő terepe inkább a felszínes beszélgetések, kapcsolatok kialakítása. Általában mindez egyfajta tagadása annak, amire valójában vágyna. Tehát pont, hogy szeretne kialakítani kapcsolatot és egészségesen kötődni, közeledni a másikhoz lerombolva a maga köré húzott falakat. Sajnos a gyermekkori „beidegződések” miatt ez rendszerint meghiúsul. Ha a szakítás lehetősége felüti a fejét, az sem rémíti meg.
Ez a cikk is érdekelhet: Az 5 szeretetnyelv, mely meghatározza kapcsolatainkat
A félelemteli kötődésnél kiszámíthatatlan az illető érzelmi világa, hajlamos egyik végletből a másikba esni. Vágyik a kapcsolatra, kapcsolódásra, de ha esetleg közel kerül a másikhoz, azt már nem érzi komfortosnak. Bizalmatlan, nehezen tud megbízni másokban, ezáltal nehezen is tud függeni másoktól. Aggodalmaskodik, ha túl közel engedi magához partnerét, illetve magától a sérülés tényétől is retteg.
Nos, a felsorolás végére értünk. Mindenki eldöntheti, hogy hogyan is kötődik, mely típus jellemző rá.
Azt gondolom, a korai éveinkben minél többet volt velünk foglalkozva és azt szeretettel tették, annál egészségesebben tudunk kötődni felnőttként. Természetesen ez fordítva is igaz. Ha ezeket megvonták tőlünk gyermekként, akkor a kötődési stílusunk sem lesz könnyed. Mindezt érezhetjük a típusok jellemzésénél olvasva.
Büszkén mondhatom, szerencsére én a „Biztonságos kötődés” kategóriába tartozom. Csecsemő/gyermekkoromban megkaptam minden törődést és szeretetet Édesanyámtól, amit ezúton is köszönök neki!
Végezetül pedig szeretném azt is leírni, hogy a kötődési sebeink gyógyíthatóak, de gyökeresen megváltoztatni nem lehet őket. Szélsőséges esetben pedig érdemes szakembert felkeresni ezek orvoslására.