Szombathy Gyula élete semmit sem ér a felesége nélkül
Szombathy Gyula elképesztően nehéz éveken ment keresztül: megküzdött a rákkal, átesett egy szívinfarktuson, majd két évvel ezelőtt sztrókot kapott. Szinte mindent újra kellett kezdenie – még járni is meg kellett tanulnia –, de ma már boldogan éli az életét, amit szerinte feleségének köszönhet.
A 78 éves színész örömmel osztotta meg, hogy a két éve történt agyvérzése után szépen halad a gyógyulás útján. Mint ismert, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész Balatonalmádiban tölti a napjait, ahol mindent megtesz azért, hogy felépüljön: ennek az eredménye pedig, hogy nemrég büszkén mesélte, már képes a saját lábain is járni, nem szükséges bot.
„Nagy szó, mert újra kellett tanulnom szinte mindent. Olyan voltam, mint egy gyámoltalan kisgyerek. A feleségem épp tegnap dicsért meg, amiért a bal kezemet olyan szépen használom, hogy nincs szükségem segítségre a reggeli elkészítéséhez”.
Hálával tartozom Erzsinek, amiért gondoskodik rólam, és a betegségem utáni felépülésben a támaszom. A feleségem segítsége nélkül már nem élnék
– nyilatkozta Szombathy Gyula, kiemelve, hogy – meglepő módon – táncolni nem felejtett el, viszont ahhoz, hogy újra visszanyerje az egyensúlyérzékét, rendszeresen jár gyógytornára, ami nagyon sokat javított az állapotán.
„Érdekes, de táncolni nem felejtettem el. Ezt annak tudom be, hogy a színészi pályámon rengeteg táncos szerepet játszottam, és úgy látszik, az agyam megjegyezte a tánclépéseket. Itthon van egy ősrégi gramofonom, bakelit lemezeken hallgatom a korabeli kuplékat, táncdalokat” – mesélte a színész, aki hozzátette: minden éjjel a színházzal álmodik.
Úgy hitte, már soha nem állhat közönség elé
Szombathy Gyula elárulta, a betegsége idején azt gondolta, már soha többé nem tud majd újra színpadra lépni, ám még van egy nagy álma.
Négy éve nem álltam színpadon, jó lenne újra játszani. Amikor nagyon beteg voltam, azt hittem, már soha többé nem szerepelhetek majd közönség előtt, de most talán újra van egy kis reménysugár.
Elmesélte, milyen álmot dédelget magában...
„Titkos vágyam, hogy Esztergályos Cilivel eljátsszam Az öreg hölgy látogatása című darabot. Cilikével anno egy osztályba jártunk a színművészetin, jól ismerjük egymást."
Miközben a színházi kollégáira gondolt, egy fájó téma jutott eszébe.
„Sokan nincsenek már köztünk, és ez nagyon fáj a lelkemnek. Haumann Péterhez, Tahi-Tóth Lászlóhoz, Ráday Miklóshoz mély barátság fűzött. Egyiket sem tudom felhívni, hogy egy jót beszélgessünk. Tiszta szívből drukkolok Gálvölgyi Jánosnak, hogy minél gyorsabban felépüljön a betegségéből.”
Örömmel gondol vissza pályafutásának indulására, Szolnokon kezdte, de szerinte csak a Vígszínházban vált igazi színészé. Kiemelte a Hernádi Judittal tartott közös estjüket is, amit többször eljátszottak.
„Foglalkoztatott színész voltam, és nem szórtam a pénzemet. Szép házunk volt Budán, most pedig örülünk, hogy végleg ideköltöztünk a Balatonhoz.”
Sokat köszönhet a harmadik feleségének
Mint meséli, Erzsébetet – aki nélkül szerinte ma sehol sem lenne – 35 éve vette feleségül, s ez volt a harmadik házassága.
A harmadik házasságom sikerült. Erzsivel megfogtam az Isten lábát.
Bár közös gyerekük nem született, mindketten egy-egy lányt hoztak a házasságukba. Ma pedig már 3, huszonéves unokával is büszkélkedhet a házaspár. Gyula kiemelte, hogy bár az utódok nem követték őt a színészi pályán, nagyon büszke rájuk, még ha ritkán is találkoznak.
