Kinek a génjei határozzák meg a gyerek elhízását?
Gondolkodtál már azon, hogy a makacs pluszkilókat vagy a lassabb anyagcserét vajon édesanyádtól vagy inkább édesapádtól örökölted-e a születésed pillanatában? A University College London kutatói szerint ez a hatás messze túlmutat a puszta öröklődésen, és alapjaiban határozza meg, milyen fizikai adottságokkal indulunk el az életben.
Gyakran megfigyelheted a környezetedben, hogy egy családon belül a testalkat és a hízásra való hajlam szinte tükörképeként vándorol át egyik nemzedékről a másikra. Ilyenkor a legtöbben legyintenek egyet, ráfogva az egészet a közös családi receptekre vagy a kényelmes hétköznapi szokásokra, pedig a biológiai háttér ennél sokkal összetettebb.
Génjeinkben kódolt étvágy
Az elhízás sosem egyetlen rossz döntés vagy gyenge pillanat eredménye, hanem a velünk született örökség és a környezetünk folyamatos, finom kölcsönhatása. A szüleinktől kapott genetikai csomag közvetlenül szabályozza, hogy milyen gyorsan ébred fel bennünk a teltségérzet evés közben, mennyire sóvárgunk az édességek után, milyen ritmusban égeti a kalóriákat a szervezetünk, vagy éppen hová raktározzuk el a felesleges zsírt. Nem mindegy tehát, mit hozunk magunkkal az induláskor, hiszen ezek a biológiai beállítások évtizedekre meghatározzák a táplálkozáshoz fűződő alapvető viszonyunkat.
A londoni kutatás
A University College London szakemberei nem a levegőbe beszélnek: a PLOS Genetics tudományos szaklapban publikált vizsgálatukban több mint 2600 brit család sorsát követték nyomon a gyermekek születésétől kezdve egészen tizenhét éves korukig. A kutatócsoport munkájában az volt az igazi áttörés, hogy nemcsak a felcseperedő fiatalok, hanem mindkét szülő komplett genetikai térképéhez hozzáfértek. Ennek köszönhetően képesek voltak szétválasztani azokat a géneket, amelyeket a gyerekek valóban megörököltek, azoktól a szülői génváltozatoktól, amelyeket ugyan nem adtak tovább a DNS-ben, mégis formálták a családi környezetet.
Mi az a genetikai nevelés?
A szakemberek ezt a jelenséget genetikai nevelésnek hívják, ami azt jelenti, hogy egy szülő génjei nem csupán a megtermékenyítéskor hatnak, hanem folyamatosan alakítják a gyermek életterét. A vizsgálat kimutatta, hogy bár mindkét szülő testtömegindexe befolyásolja az utódok alkatát, a hatásmechanizmus mégis teljesen eltérő. Míg az apák esetében a súlygyarapodási hajlam szinte kizárólag a közvetlenül örökített géneken keresztül jut el a gyermekhez, addig az édesanyák szerepe ennél sokkal rétegzettebb és mélyebb marad.
Az anyaméh környezete döntő tényező
Az édesanya genetikai profilja alapvetően határozza meg a saját anyagcseréjét, az étkezési preferenciáit, a fizikai aktivitását és az általános egészségi állapotát a várandósság kilenc hónapja alatt. A magzat ebben az egyedi környezetben fejlődik ki, így az anya teste által közvetített biológiai jelek közvetlenül programozzák a baba anyagcsere-központját. Ezért van az, hogy még azok az anyai gének is befolyásolják a gyermek későbbi testtömegindexét, amelyeket a kicsi közvetlenül nem is kapott meg a saját DNS-láncában.
Nem hibáztatásról, hanem valódi támogatásról van szó
A kutatás vezetője, Liam Wright nyomatékosan leszögezte, hogy az eredmények célja véletlenül sem az édesanyák megbélyegzése vagy felelősségre vonása. Sokkal inkább arról van szó, hogy ha a társadalom és az egészségügy valódi támogatást nyújt a családoknak már a gyermektervezés legkorábbi szakaszában, azzal generációk egészségét lehet megalapozni.
Bár az apák fogantatáskori testsúlya is jelentős kockázati tényező, az anyai életmód és a terhesség alatti kiegyensúlyozott táplálkozás támogatása a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megtörjük az elhízás családi ördögi körét.
Nagyon lényeges tudnod, hogy a magzati korban kialakuló úgynevezett epigenetikai jelölések képesek felülírni a tiszta gének működését, ami azt jelenti, hogy a kismama terhesség alatti vitaminbevitele és stabil vércukorszintje közvetlenül bekapcsolhatja a gyermek anyagcseréjét védő mechanizmusokat.
Az apa életmódja sem elhanyagolható a fogantatás előtt, ugyanis a friss kutatások szerint a férfiak spermáiban tárolt kis RNS-molekulák a túlsúly hatására megváltoznak, és ez a módosulás már a megtermékenyítés első pillanatában fokozza a leendő magzat zsírtárolási hajlamát.
