Révész Sándor újra szerelmes
Révész Sándor új társ mellett találta meg újból a boldogságot: Gyöngyi a sztrókja utáni felépülésben is sokat segített neki.
Váratlanul érte Révész Sándort, amikor két évvel ezelőtt hirtelen rosszul lett, és borotválkozás közben nem tudta irányítani a kezeit. Később kiderült, hogy ez a sztrók előjele volt, illetve az is, amikor később már a cipőjét sem tudta felvenni. Azóta az énekes jobban van, és bár bottal jár, így is sokat gyalogol és kirándul.
– Még mindig nem vagyok tökéletes. Gyakran eszembe jut egy kínai mondás, miszerint „a csiga többet tud az útról, mint a nyúl”. Most én vagyok a csiga, és valóban többet látok, több időm van szemlélődni – mondta az állapotáról.
Sándor a hetvenedik születésnapja alkalmából szerette volna kiadatni önéletrajzi könyvét, de a betegsége miatt egy évet csúszott vele. Végül elkészült a munka, amely több mint négyszáz oldalas lett, és amiben a számára fontos nőkről is ír. Mint kiderült, az elmúlt időszakban újra rátalált a szerelem Gyöngyi személyében.
– Huszonhat éves voltam, amikor vettem egy nagyon szép házat Kisújbányán. Gyöngyi ott faluvédő. Húsz éve annak, hogy a közösség egy parkoló kialakítására alkalmas telket keresett. Mivel volt ott még két kisebb telkem, ezeket nekik ajándékoztam. Így indult a kapcsolatunk, barátságnak. Amikor Ráhel lányom 15 éve még csak a pocakban volt, az édesanyám már nem élt, nagymamára pedig szüksége van egy gyermeknek. Gyöngyi lett a fogadott nagymama. Azóta minden születésnapon, névnapon, óvodai, iskolai ünnepségen jelen volt az életében – mesélte a megismerkedésükről.
– De koronatanú volt akkor is, amikor sztrókot kaptam, amikor nem tudtam menni, nem tudtam felemelni a kezem... Ott volt velem, mellettem, mindenben segített. A gyógytornámhoz szükséges fogásokat is megtanulta. Gyöngyi emberségből, szeretetből, gondoskodásból remekül vizsgázott. A barátságnál, azt gondolom, nincs fontosabb és szentebb, de ezekhez megérkezett nálunk egy másfajta érzés is. Együtt élünk, ami nagyon jó – áradozott új párjáról az EMeRTon-díjas énekes.
A soha nem hallott családi drámákról is beszélt, elárulva, hogy a mai napig fáj neki a szülei válása, pedig mindössze hatéves volt, amikor az megtörtént. A sebész főorvos édesapja volt az ideálja, nagyon szerette a humorát, a stílusát, a habitusát, ám teljesen ellentéte volt az édesanyjának, aki kereskedő családból származott.
– Apám hagyta el anyámat, a válásuk két évig tartott az anyagiak miatt. Apám kezdő orvosként úgy jött ebbe a házasságba, hogy semmije nem volt. Anyai nagyapám hentes és mészáros mester volt, hál' Istennek, jól álltak anyagilag, mindenben segítette a fiatalokat. Amikor zajlott a válóperük, apám felszerelkezett jó ügyvédekkel, majd – szégyenletes módon, méltatlanul – mindennek megnyerte a felét. Nem volt jogosult rá. A válás után én nagyon sokáig jóban voltam az apámmal, istenítettem, felnéztem rá – magyarázta Révész, aki már negyvenéves volt, amikor újraértékelte a kapcsolatukat.
Arra jutottam, hogy amit velünk tett, vállalhatatlan. Azt mondtam magamban: szeretem ezt az embert, de nem akarok vele többet találkozni... Megírtam neki a döntésem. Az évek során szép leveleket váltottunk, de nem találkoztunk soha többet. A temetésén emelt fővel, barátként álltam a sírjánál és búcsúztam el tőle
– vallotta be.
