Ne ess pánikba: 5 tény a petefészekcisztáról, amit minden nőnek tudnia kell
Ha a nőgyógyászati vizsgálat során elhangzik a petefészekciszta kifejezés, a legtöbben megijednek. Ennek az oka főleg abban keresendő, hogy a jelenségről nagyon sok téves információ terjeng az emberek között és a világhálón egyaránt.
Sokan pánikba esnek, mert attól félnek, hogy ez egy rosszindulatú daganatos elváltozás, a gyógyuláshoz pedig elengedhetetlen a műtét, holott a legtöbb esetben nincs ok az aggodalomra, mert a leggyakoribb petefészekciszták teljesen ártalmatlanok.
Hogy eloszlassuk a legfőbb tévhiteket, felkerestük a budapesti Haller Medical nőgyógyászatát, hogy segítsenek tisztábban látni a petefészekciszta kapcsán.
Az elhangzottakból az alábbi cikket állítottuk össze, amely 5 olyan tényt állít a középpontba, amelyet minden nőnek tudnia kell a cisztákról.
1. A petefészekciszta a legtöbbször ártalmatlan és a ciklushoz kapcsolódik
A legfontosabb tudnivaló a petefészekciszta kapcsán, hogy a legtöbb nő életében legalább egyszer – de inkább többször – megfigyelhető a kialakulásuk, viszont az érintettek nagyon sokszor nem is tudnak róla.
Ennek az oka, hogy a petefészekhez kapcsolódó ciszták többsége teljesen ártalmatlan, emiatt észrevétlen is marad, megjelenése pedig a menstruációs ciklushoz kapcsolódik, emiatt többségük néhány hét alatt teljesen fel tud szívódni.
A follikuláris ciszta megjelenése nem betegség! Akkor keletkezik, amikor a petefészekben található tüszők valamilyen okból kifolyólag nem termelnek petesejtet, így ehelyett folyadékkal telnek meg. Ez a ciszta a következő ciklusok során azonban magától felszívódik.
Szintén ártalmatlannak tekinthetők az úgynevezett sárgatest ciszták, amelyek akkor keletkeznek, ha bár a tüsző kibocsátja a petesejtet, vele együtt pedig a sárgatesteket is, azonban nincs fogantatás.
A sárgatestek ilyenkor optimális esetben lebomlanak, de előfordulhat, hogy folyadékkal telve cisztát képeznek a petefészken. Ez is teljesen ártalmatlan jelenség, ami a legtöbbször kezelés nélkül elmúlik.
Természetesen vannak más típusú petefészekciszták is (például dermoid ciszta, endometrióma), amelyek már nagyobb odafigyelést igényelnek, ezek a változatok viszont sokkal ritkábbak és többnyire egyértelmű tüneteket okoznak.
2. A kisebb ciszták tüneteket sem okoznak
A petefészekciszta diagnózisa sok esetben megdöbbenti a nőket, mert a legtöbben úgy vélik: ha valami baj van, azt úgyis érzik, illetve egyértelmű tünetek jelzik. Csakhogy a ciszták a legtöbbször nem okoznak panaszokat. Ez is arra utal, hogy többségük veszélytelen.
Csakhogy ezt számos tulajdonság meghatározhatja, hiszen a ciszta elhelyezkedése vagy mérete miatt előfordulhat, hogy valaki megérzi a kialakulását. Az ilyen esetekre azonban soha nem jellemzőek a heves panaszok.
Cisztára utalhat például, ha valaki folyamatos, de nagyon tompa, inkább csak feszítő nyomásérzést tapasztal a kismedence, az alhasi régió környékén. Gyakori még a teltségérzet, az együttlét közben tapasztalt kellemetlenség vagy kisebb fájdalom és a problémás menstruáció is.
Ha ezek a panaszok együttesen jelentkeznek, érdemes mielőbb nőgyógyászhoz fordulni rutinvizsgálat érdekében, hiszen előfordulhat, hogy a háttérben valóban egy ártalmatlan ciszta áll, de akár a PCOS vagy egy korai stádiumú nőgyógyászati daganat is állhat a háttérben.
A pontos diagnózis ilyenkor gyakran csak megnyugtatja a pácienst, azonban súlyosabb elváltozásnál életmentő is lehet.
3. A legtöbb ciszta kezelés nélkül is elmúlik, műtétre ritkán kerül sor
Mivel a petefészekciszták többsége ártalmatlan, ezért általában kezelés nélkül is elmúlnak. Ez az oka annak, hogy nagyon sok nő észre sem veszi a kialakulásukat, legfeljebb akkor, ha megjelenésük éppen egybeesik egy nőgyógyászati kontrollvizsgálattal.
Amikor a szakorvos cisztát talál, ám az nem okoz panaszokat, jellemzően csak arra kéri a pácienst, hogy néhány hónapon belül jelenjen meg ismét vizsgálaton, ahol ultrahang segítségével ellenőrizhető az elváltozás.
Amennyiben a ciszta nem szívódott fel, vagy nem csökkent a mérete, sőt növekedésnek indult, illetve kellemetlen panaszokat okoz, csak akkor van szükség kezelésre. Ilyenkor sem kell azonban rögtön kétségbe esni!
Ma már nagyon hatékony hormontartalmú készítmények – például fogamzásgátló tabletták – léteznek, amelyek segítenek a meglévő ciszták felszívódásában, illetve gátolják az újabbak kialakulását.
Műtéti beavatkozásra kizárólag akkor van szükség, ha a ciszta mérete a gyógyszeres kezelés ellenére is növekszik és kellemetlen tünetekkel jár.
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a legtöbb petefészekciszta eltávolítható laparoszkópos műtéttel, amihez csak nagyon apró bemetszésekre van szükség a hasfalon.
4. A petefészekciszták fájdalommentes vizsgálattal diagnosztizálhatók
A petefészekcisztákat nagyon sokan összetévesztik a daganatos elváltozásokkal, emiatt abban a tévhitben élnek, hogy diagnózisuk csak hosszadalmas és fájdalmas vizsgálatokkal kivitelezhető. Ez azonban köszönőviszonyban sincs a valósággal.
A petefészekciszta diagnózisa ugyanis általában egy rutin nőgyógyászati vizsgálaton is megtörténhet, tehát alig néhány perc elegendő ahhoz, hogy a diagnózis felállításra kerüljön, és szükség szerint elkezdődjenek a kezelések.
Egy gyakorlott nőgyógyász már a fizikális vizsgálat során is képes kitapintani a kisebb-nagyobb duzzanatokat, azonban az igazán megbízható diagnózist ultrahang segítségével lehet elérni.
Emiatt elengedhetetlen olyan nőgyógyászati vizsgálatot választani, ahol az ultrahangot sem mellőzik, hiszen ezzel a fájdalommentes, sugárterheléssel sem járó képalkotó módszerrel alaposan kimutathatók a petefészekciszták.
Az elváltozások mérete, kiterjedése és elhelyezkedése mellett az ultrahang annyira alapos, hogy még a jó és rosszindulatú elváltozások is könnyedén megkülönböztethetők a segítségével – bár rosszindulatú daganat gyanúja esetén a diagnózishoz további vizsgálatokra lesz szükség.
Valamiért az a tévhit tartja magát a nők körében, hogy a petefészekcisztát csak laparoszkópiával lehet diagnosztizálni, de ez nem igaz.
Tény, hogy ez a módszer is lehetőséget ad a feltárásra, de inkább a műtéti kezeléskor kap szerepet – amennyiben szükség van rá.
5. A terhesség alatt különösen gyakori a petefészekciszták megjelenése
Végül, de nem utolsó sorban mindenképpen ki kell emelnünk ebben a cikkben, hogy milyen kockázati tényezői vannak a petefészekciszta kialakulásának.
Kevesen tudják például, de a terhesség alatt még azoknál is gyakori a ciszták megjelenése, akiknél egyébként alacsony a kockázat. Ez a hormonális változások hatására van így, azonban ilyen esetekben sem kell kétségbe esni.
A ciszták ugyanis gyakran már a terhesség elején megjelennek, gyakran a szülésig meg is maradnak, de a legtöbbször néhány hónap alatt visszahúzódnak, teljesen felszívódnak, és ritkán okoznak panaszokat.
Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a petefészekciszták kialakulásának valószínűsége a menopauza közeledésével lecsökken, ugyanakkor bizonyos betegségek elősegíthetik a megjelenésüket.
Ide sorolható például az endometriózis, a PCOS, illetve bizonyos hormonális rendellenességek, de az ovulációt elősegítő gyógyszerek szedése szintén megnöveli a petefészekciszták kialakulásának valószínűségét.
Zárógondolatként azonban itt is el kell mondanunk, hogy az esetek döntő többségét kitevő ártalmatlan funkcionális ciszták, amelyek többnyire nem igényelnek kezelést, legfeljebb rendszeres kontrollvizsgálatot.
