Minden, amit a farsangról tudni érdemes
2020-02-01  /  Szerző:   /   Egyéb, Tudtad-e?

A farsangi időszak a táncmulatságok, álarcos bálok szezonja, egyben a tavasz közeledtét és a tél elűzését is jelképezi. Rengeteg népi hiedelem és szokás kapcsolódik hozzá. Lássuk is a legérdekesebbeket!

1. A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába.

2. A farsang Vízkereszttől (január 6.) Húshagyókeddig (húsvétvasárnap előtti 47. nap), a Nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek ideje.

3. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól Húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette valójában télbúcsúztató is.

4. A farsangi jelmezbálokat tulajdonképpen ősi hiedelmek hívták életre. Akkortájt az emberek hittek abban, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Azért pedig, hogy ezeket az ártó szellemeket – és egyben a telet és a hideget is – elűzzék, vigasságokat rendeztek, ijesztő jelmezbe öltöztek, és boszorkánybábút égettek.

5. A két leghíresebb karnevál a riói és a velencei, hazánkban pedig a farsang legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás. A riói karnevál a szambaiskolák éves seregszemléje, mely díszes és merész ruháival a brazil főváros másfél kilométer széles útját, a Sambadrome-t tölti be.

6. A franciáknál maszkos felvonulás keretén belül ünnepelnek. Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökröt) vezetik körül a felvonulók, ezzel zárva a farsang ünnepét. Német területen a kölni farsang az egyik leghíresebb rendezvény, melynek első napja az egyenjogúság jegyében telik. Ekkor kerül sor a „nők farsangjára”, amikor a hölgyek egész nap karneváli jelmezt viselnek. Ettől kezdve éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken, báltermekben, és persze a kocsmákban. A nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, szűzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és földművesét.

7. A farsang sokáig a párválasztás időszaka is volt, egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt ideján már tilos volt lakodalmat tartani. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt, amikor a szerelmesek nyíltan megvallották egymásnak érzéseiket, és elköteleződtek a másik mellett.

8. Több községben, főleg az őrségi és a Gyöngyös menti falvakban – ha farsang idején nem volt esküvő – mókalakodalmat, álesküvőt tartottak, és rönkhúzást rendeztek a családi ünnepségek helyett.

9. A farsang végét megelőző csütörtököt több helyütt torkos csütörtöknek nevezik. Ez az elnevezés és a hozzá kötődő népszokás – azaz az, hogy ilyenkor sokat kell enni – azon a népi hiedelmen alapul, mely szerint, ha ilyenkor sokat eszünk, bő lesz a termés. A Mura vidékén az ételek megszárított, porrá tört maradékának varázserőt tulajdonítottak: jószágot gyógyítottak vele, vagy a házra szórták, hogy elkerülje a vihar.

10. Angliában elterjedt szokás, hogy a városok farsang idején palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.

Forrás: Activebeauty