Megnősült Márió, a harmonikás
Márió a felesége halála után három évvel újra megnősült. Izabellával először beszéltek az esküvő részleteiről.
Bock Attila, ismertebb nevén Márió három évvel ezelőtt, 2021-ben veszítette el szeretett feleségét, kislánya édesanyját. Annamária egy gyógyíthatatlan, daganatos betegségben hunyt el, tragikusan fiatalon. A harmonikásra azonban újra rátalált a szerelem Izabella személyében, aki szintén elveszítette a párját, így a fájdalomban is tudtak osztozni. A tavaly év végi lánykérés után nem sokat vártak, pár hónapra rá, május 4-én az esküvőt is megtartották a hatvanfős násznéppel ünnepelve.
„Én konzervatív férfi vagyok, fontos volt, hogy feleségül vegyem Izabellát, jó érzés tudni, érezni és kimondani, hogy a feleségem. Igaz, még gyakorolnom kell, de haladok, már a lakodalomban is, ha eltűnt a szemem elől, így kérdeztem: látta valaki a feleségemet?” – mesélte az ifjú férj.
Az esküvőt gyorsan kellett megszervezniük, hiszen mindössze 4-5 hónap telt el az eljegyzésük óta.
„Én erdélyi vagyok, a szüleim, sok rokonom és több barátom is ott él. Mindenképpen szerettem volna, hogy eljöjjenek a lagziba, de azt nem kérhettem tőlük, hogy egy hétvégéért tíz-tizenkét órát autózzanak, aztán haza ugyanennyit. Ezért az ortodox húsvéthoz igazítottuk az esküvőnket, ami Romániában is négynapos ünnep, és idén május első hétvégéjére esett. Így mindenkinek kényelmes volt” – idézte fel élete egyik legszebb napját Izabella, hozzátéve: Márió már a kezdetektől azt ígérte, segít neki az előkészületekben.
Be is tartotta a szavát, muszáj is volt. Míg én hétköznap munkába járok, ő, aki leginkább hétvégén dolgozik, ment, intézett, foglalt, szervezett – jegyezte meg boldogan a Meglepetés magazinnak, mire a kedvese hozzátettet:
„A székszoknyáról például most hallottam először, a színe kiválasztását is a kedvesemre bíztam, és úgy gondoltam, a süteményeket is intézze csak ő. De együtt vettük meg az öltönyömet, és – a hagyományokat felrúgva, valamint legyintve a babonákra – Izabella esküvői ruháját is együtt választottuk ki” – árulta el a zenész.
A szerelmesek a lány- és legénybúcsújukat is egyben tartották, ezzel szintén felrúgva a tradíciókat, de rendkívül jól érezték magukat a néhány nappal az esküvőjük előttre szervezett vacsorán. A pár elmondta, izgultak az időjárás miatt, mert minden napra mást jósoltak, ám végül napsütésben készülődhettek a ceremóniára. A násznép Márióék sümegi házában gyülekezett, majd onnan a Tapolca melletti Artemisz Panzióba mentek, ahol a lakodalmat tartották.
Volt bennünk némi izgalom és feszültség akkor, de nem azért, mert egybekelünk, mert az természetesnek tűnt, hanem hogy minden jól sikerüljön, minden vendég jól érezze magát – mesélte Izabella.
A friss házasok számára az volt a lehető legnagyobb ajándék, hogy az előző kapcsolataikból született gyermekeik biztatták őket az esküvőre. Márió lánya, Eszter el is érzékenyült a ceremónián, de ekkor Izabella lánya, Kinga átölelte őt. Bár az újdonsült feleség az elején leszögezte, hogy nem szeretne Eszter édesanyjának helyébe lépni, korábban nem alakult minden zökkenőmentesen.
Nem ment minden simán, hiszen a lányok megszokták, hogy egykék, nem kell másik felnőtthöz, pláne gyerekhez alkalmazkodniuk. Az elején tojáshéjakon lépdeltek, tapogatózva, hol vannak a határok – emlékezett vissza Izabella, kiemelve, hogy mára már nagyon jó az összhang köztük.
