Ki is volt Pongrátz Gergely?
1956. október 23. – A nap, amikor a nép kimondta: elég volt!
1956. október 23-a a magyar történelem egyik legfontosabb napja – ezen a napon tört ki a forradalom, amikor a magyarok szabadságot, függetlenséget és emberi méltóságot követeltek. Az esemény Budapesten kezdődött, egyetemisták békés tüntetésével, akik szovjet csapatkivonást, szabad választásokat és nemzeti önrendelkezést akartak.
A nap végére tízezrek lepték el az utcákat, és ledöntötték a Sztálin-szobrot – ezzel jelképesen is lezárták a diktatúra korszakát. Amikor a rádiónál a tüntetőkre lőttek, a békés tiltakozásból fegyveres felkelés lett.
A harcok középpontja hamar a Corvin köz lett, ahol a szabadságharcosok egyik legfiatalabb, de legbátrabb parancsnoka Pongrátz Gergely volt. Mindössze huszonévesen szervezte és vezette a felkelőket testvéreivel együtt. Tiszta szívvel, határozottan irányított, és kiérdemelte társai tiszteletét. A Corvin köz védői – Pongrátz vezetésével – napokig sikeresen tartották állásaikat a túlerőben lévő szovjet csapatok ellen.
Bár a forradalmat november elején leverték, Pongrátz Gergely neve örökre összeforrt a hősiességgel és a szabadságvággyal. Később emigrációba kényszerült, de soha nem feledte hazáját – mindig kiállt az ’56-os eszme mellett.
1956. október 23. így nemcsak a szabadság napja, hanem azoké is, akik mindent kockáztattak érte.
Ezért emlékezünk ma is: hogy tudjuk, a bátorság, a hit és az összefogás képes történelmet írni.
