Kautzky Armand felesége a szakításról
2025-03-09  /  Szerző:   /   Egyéb, Párkapcsolat

Egy jó ideje már külön háztartást vezet Kautzky Armand és a felesége, akik 22 év után döntöttek úgy, hogy szakítanak. Bár a páros három év elteltével sem vált el egymástól, már nem alkotnak egy párt. Kautzky-Szemők Adrienn elmondta, mi az, amit hiányolt az idillinek tűnő családjukból.

Kautzky Armandtól 22 év után külön költözött felesége. Kautzky-Szemők Adrienn másokon segít, de előtte magán is kellett dolgoznia.

Ahogy fogalmazott: nem boldogtalan volt, csak nem teljes.

Kautzky Armand 2022 tavaszán őszintén nyilatkozott arról, hogy feleségével 22 év után külön költöztek egymástól. Bár még nem adták be a válási papírokat, már nem élnek együtt Kautzky-Szemők Adriennel. Elmondása szerint erre mindkettőjüknek szüksége volt a két gyermekük születése és a hosszan tartó együttlét után. Azóta sem találtak vissza egymáshoz, továbbra is külön élnek, amelyről nemrég az alternatív terapeutaként praktizáló feleség mesélt.

A 15 éve ezen a területen tevékenykedő édesanya nemcsak másokon segít, hanem az öngyógyítást is kifejlesztette.

Rájöttem, hogy csak akkor tudok igazán mások testi-lelki problémáival, elakadásaival foglalkozni, ha önmagammal is rendben vagyok. Ingoványos talajra ugyanis nem lehet stabilan építkezni

– kezdte kifejteni Adrienn.

Ezt hiányolta

Habár minden szakmai tudása megvolt ahhoz, hogy kiváló szakember legyen belőle, azt mondja, egy valami mégis hiányzott.

– Egyfajta önazonosság, az önmagamról alkotott kép valósága, stabilitása. Attól lesz ez a sok tudás élő, érvényes és használható, ha abban egy összekapcsoló erő van. Utóbbit hiányoltam magamból. Azt a fajta önismeretet, magamba nézést, ami a zajban, a rohanó mindennapokban nem tudott a felszínre törni. Egy családnak ugyanis az anya a motorja. Huszonnégy órában szolgáltam, menedzseltem a gyerekeimet, a férjemet, miközben vittem a háztartást, dolgoztam. Mindent elvégeztem, megcsináltam, amihez másoknak nem volt kedve. Persze én vállaltam. Egyre többször merült fel bennem a kérdés, hogy a nagy családi egységen belül vagy akár a munkámban kinek mit jelentek, és egyáltalán hol vagyok én" – mesélte, és így folytatta:

– Hiszem, hogy az ember addig él teljes és boldog életet, amíg fejlődik, tanulni és haladni tud. Ugyan ezekben senki nem gátolt meg, mi több, Armand mindig is rendkívül támogató volt, kapacitálta és segítette a karrierem fejlődését, mégsem tudtam kellő időt és energiát fordítani magamra, hisz számomra mindig a környezetem volt az első. Rendkívül alkalmazkodó, rugalmas nőnek tartom magamat, akiben jó adag megfelelési kényszer van, éppen ezért sokáig óriási problémát okozott, hogy nemet mondjak. Mindig másokért akartam tenni, segíteni, miközben úgy néztem tükörbe, hogy nem tudtam, ki néz vissza rám. Nem boldogtalan voltam, csak nem teljes. Úgy éreztem, várnak még rám kiaknázatlan lehetőségek – vallott színt az anyuka.