Jól teszed ha szeded: a D-vitamin szerepe az egészségmegőrzésben
Divathullámok jönnek, divathullámok mennek. Egy ma még felkapott táplálékkiegészítőről holnap kiderül, hogy igazából mégsem annyira ajánlott a szedése, vagy éppen ártani nem árt, viszont nem is használ. Van azonban egy biztos pont a különféle tabletták és kapszulák rengetegében: a D-vitamin az egyetlen olyan étrendkiegészítő, amit még a legszőrösszívűbb táplálkozásszakértők szerint is érdemes kúraszerűen szedni, mert valóban több szinten járul hozzá egészségünk megőrzéséhez.
A D-vitamin jelentősége valójában a 17. században kezdett tudatosulni az emberekben, mégpedig az úgynevezett angolkór kapcsán. Az első tudományos leírások Angliából illetve az Egyesült Államokból származtak, ezekben az országokban ugyanis a hirtelen végbement iparosodás miatt nagy volt a légszennyezés, az emberek egész nap városi környezetben dolgoztak és nem érte őket elég napfény. A tudósok az 1900-as évek elején először a csukamájolajról állapították meg, hogy hatékonyan gyógyítja a kóros állapotot, majd rájöttek, hogy az ultraviola fény is javít a betegek állapotán. Ekkor azonban még úgy gondolták, A-vitamin hiányról lehet szó. 1922-ban aztán végre kimutatták az A- és D-vitamin közti különbséget, 1925-ben pedig arra is rájöttek, hogy a bőrben létező D-provitamin alakul át D-vitaminná UV fény hatására.
D vitamin termékek vásárlása >>
Sokan azt gondolják, a szoláriumozás megoldást jelenthet a hideg hónapokban, ám valójában a szoláriumból érkező UV A sugárzás hatására egyáltalán nem termelődik D-vitamin, így ezzel csupán fölösleges terhelésnek tesszük ki a bőrünket. A legrosszabb amit tehetünk, ha egyáltalán nem megyünk ki a szabadba, mert így biztosan lecsökken a D-vitamin szintünk. Tél végére átlagosan a magyarok kétharmada szenved D-vitamin hiányban, márpedig ez komoly veszélyeket rejt magában: a csontsűrűség csökkenése mellett a rákos megbetegedések kockázata is fokozódik, immunrendszerünk legyengül, sőt a hangulatunk is mélypontra juthat.
A koronavírus-járvány kapcsán még inkább előtérbe került a megfelelő D-vitamin szint kérdése. Egy tanulmány rámutatott arra, hogy a súlyos tünetekkel kórházba kerülő fertőzöttek jelentős hányadánál D-vitamin hiány áll fenn. Azóta már több nemzetközi orvosszervezet is jelezte, hogy normál D-vitamin szint esetén kisebb a fertőzés kialakulásának kockázata. Normál esetben egy Európában élő ember számára napi 2000 NE -nek megfelelő adag szedése javasolt az ősz-téli időszakban, azonban ha már megbetegedtünk, akár 4000-6000 NE szedése is indokolt lehet, legalábbis a fertőzés lefolyásának ideje alatt (kb. 10 nap).
A szakértők a veszélyeztetett csoportba tartozók számára (idősek illetve krónikus légúti megbetegedésben szenvedők) különösen ajánlják, hogy figyeljenek oda a megfelelő D-vitamin pótlásra. 10000 NE napi szedésén túl azonban soha ne menjünk, még betegség esetén se, hiszen a D-vitamin a többi zsírban oldódó vitaminhoz hasonlóan képes felhalmozódni a szervezetben, túladagolása pedig súlyos tüneteket idézhet elő. Vagyis a hiány és a túlzott bevitel egyformán káros. Kevesen tudják, de a megfelelő D-vitamin szint a termékenységre és a magzat egészségére is hatással van, családtervezés idején tehát mindenképpen érdemes ellenőriztetni egy vérvizsgálattal. Azt pedig minden élethelyzetben észben kell tartani, hogy a D-vitamin alapvetően szervezetünk számos funkcióját támogatja a szív- és érrendszer megfelelő működésétől az anyagcserén át az idegrendszerig. Napjainkban tehát a legfontosabb pótolandó vitaminná lépett elő, jelentőségét pedig semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül a pandémia idején.
Vitaminok és étrend-kiegészítő termékek webáruháza >>
