Így hat a szervezetedre, ha a betegségeid után kutatsz az interneten
Biztosan veled is előfordult már az, hogy egy-egy szervi tüneted után egyből telefont vagy laptopot ragadtál, és az interneten próbáltál meg utánajárni annak, hogy vajon mi lehet a betegséged.
Ha ez vigasztal, nem vagy egyedül. A Public Health Reports című szaklapban közzétett 2019-es tanulmány szerint az amerikaiak mintegy 74 százaléka az interneten vadászott egészségügyi információkra, mielőtt felkereste volna az egészségügyi szolgáltatót. Nem meglepő, hogy ezek a számok csak emelkedtek a COVID-19 világjárvány óta. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az amerikaiak mintegy 18 százaléka (körülbelül 60 millió ember) támaszkodik a közösségi médiaplatformokra egészségügyi információk és útmutatásért a krónikus állapotokkal kapcsolatban.
Az azonnali hozzáférés korát éljük, és hozzászoktunk, hogy az információk világa közvetlenül rendelkezésre áll - mondja Dr. Maggie Williams, az arizonai Scottsdale-ben élő orvos és az MDLIVE orvosi igazgatója.
De a tünetek után való online kutakodás - különösen, ha nem orvoshoz fordulunk - óriási probléma lehet - figyelmeztet.
Ellentmondásos információk
A keresőmotoros öndiagnózis legnagyobb hátránya az interneten található információk változó minősége és megbízhatósága. Bárki közzétehet tartalmat az interneten, ami növeli az esélyét annak, hogy (szándékosan vagy nem szándékosan) félrevezetnek. A jó hírű orvosi weboldalak és tudományos cikkek mellett előfordulhat, hogy egy elavult oldalra, egy üzenőfal trendi témájára vagy egy influencer közösségi médiás posztjára irányítanak.
Még a legmegbízhatóbb tünetellenőrző alkalmazások és webhelyek is nélkülözik a megalapozott diagnózis felállításához szükséges páciens-specifikus kontextust (családi előzmények, genetikai összetétel, életmód stb.).
Sok fizikai és mentális egészségügyi állapotnak vannak egymást átfedő tünetei, ami túlterhelt és zavaros érzést okozhat. Bizonyos kulcsszavak, mint például a "fejfájás" és a "mellkasi fájdalom" ugyanolyan gyakran adhatnak rémisztő eredményeket, mint a kevésbé súlyosak, még akkor is, ha az agytumor vagy a halálos szívroham esélye sokkal kisebb, mint a koffeinmegvonás vagy a gyomorégésé. Ez megkönnyíti, hogy a legrosszabb forgatókönyvbe kapaszkodjunk.
Az érem másik oldala, hogy hamisan nyugodtan érezhetjük magunkat, amikor valójában valami valóban aggasztó vagy életveszélyes dologban szenvedünk - mondja Williams.
Ez a kezelés késedelméhez vezethet, és rossz egészségügyi kimenetel kockázatának teheted ki magad - teszi hozzá.
Konklúzió
Ha tehát bármi szokatlan tünetet tapasztalsz magadon, érdemes először szakembert felkeresned, aki alapos kivizsgálás után felállít egy diagnózist. Fontos, hogy NE magadtól döntsd el, hogy súlyos beteg vagy, vagy éppen kevésbé.
