Így gyógyíthat a nevetés!
Nem véletlenül terjedt el a mondás, miszerint a nevetés a legjobb orvosság, hiszen számos testi bajra hozhat enyhülést, és mentális egészségünkre is pozitív hatással lehet. De míg egy gyerek önfeledten tud kacagni, a tudósok szerint nagyjából 23 éves korunk körül a nevetésre való hajlam kezd csökkenni. Ennek hátterében a „komolyságot követelő” felnőtté válás, a munkába állás és a nagyobb felelősség állhat. És az a legrosszabb a dologban, hogy ez a tendencia nem is javul egészen a hetvenes éveinkig: a tudósok szerint akkor nevetünk újra többet – írja a WebMD.
Hogyan idézhetünk elő nevetést?
Hogy ne kelljen 50 évet jóízű kacagás nélkül eltöltenünk, a legjobb módszer az edzés. És most nem a sportra, hanem nevetőizmaink megdolgoztatására gondolunk. Nevetést ugyanis nemcsak úgy lehet generálni, hogy vicceket mesélünk egymásnak, vagy megnézzük kedvenc vígjátékunkat, hanem sok más módon is.
Érintéssel, például csiklandozással is nevetésre bírhatunk valakit, de ez a reakció gyógyszerek vagy érzéstelenítésre használt szerek – például a fogászati beavatkozásoknál is alkalmazott dinitrogén-oxid – hatására is kialakulhat, sőt, az idegrendszert érintő változások, vagy bizonyos mentális állapotok is okozhatják. Ezt nevezzük patológiás nevetésnek.
Az egészség és a jó közérzet szempontjából azonban a leghatékonyabb nevetés az, amelyet az emberek a legjobban ismernek. Ez pedig egy 2021-es áttekintés szerint a valódi vagy spontán kacagás, amelyet egy külső ingerre adott pozitív érzelmek váltanak ki.
Humorgyakorlatokkal a nevetésért
A kacagásnak ezt a fajtáját úgynevezett humorgyakorlatok is aktiválhatják, amire Amerikában például van igény. Ezek célja, hogy az emberek a számukra kellemetlen dolgokat átformálják valami mássá. Így ahelyett, hogy belemerülnének a fájdalomba és az önsajnálatba, kis fantáziával és abszurditással ki tudják figurázni az őket bántó gondolatokat, helyzeteket.
Vegyünk egy példát. Ha valaki egész nap egy probléma miatt bosszankodott, “áthangolhatja” magát. Mondjuk, egy ehhez hasonló, kitalált példamondattal: „ne legyél a probléma része, inkább légy egy városszerte híres macskasimogató”. A valóság kifigurázása segíthet, hogy rövid időre száműzhessük a negatív érzelmeket és a bosszúságot. És a végén még el is mosolyodhatunk.
Pozitív egészségügyi hatások
Azon túl, hogy a nevetés segíthet csökkenteni a stresszt, jótékonyan hat a vérnyomásra és a légzésre, valamint ahhoz is hozzájárulhat, hogy jobban viseljük a fájdalmat, és még immunrendszerünket is támogathatja. A tudósok szerint emocionális egészségünk és szépségünk szempontjából is jó, ha sokat nevetünk.
