A házimunka pozitív hatásai a kognitív funkciókra
Egy új kutatás szerint az otthoni házimunka megőrizheti elménk és testünk egészségét. A fizikai aktivitás számos előnnyel jár a fizikai és mentális egészségre az életkor előrehaladtával – mondják a tudósok. Ezek közé tartozik a jobb memória, a hosszabb fókusz és a jobb izomerő. Bármilyen életkorban bármilyen fizikai tevékenység segíthet csökkenteni a hosszú távú betegségek, a mozgászavarok, a függőség és az általános halálozás kockázatát.
A BMJ Open tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint még az otthoni munka is segíthet fizikailag aktívnak maradni.
Dr. Shiou-Liang Wee, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Pszichológiai Orvostudományi Tanszékének munkatársa a ZME Science online tudományos portáljának elmondta, hogy az aktív életmóddal kapcsolatos egészségfejlesztő információk nem csak a rekreációs fizikai aktivitásról szólnak. Sok idős felnőtt céltudatosan végzi el a házimunkát, függetlenül a szabadidős tevékenységektől, az ingázástól és a testmozgással kapcsolatos egyéb tevékenységektől, de az idősebb felnőttek kísérletei során a nehéz házimunka élesebb memóriával és jobb esésvédelemmel társult.
Szakértők szerint a globális megfigyelések azt mutatják, hogy az emberek többsége nem teljesíti az ajánlott heti fizikai aktivitási szintet, a világátlaghoz képest különösen a fejlett országokban nincs elegendő mozgás. A kutatás kimutatta, hogy a házimunka egy olyan fizikai tevékenység, amelyet bizonyos mértékig mindenki végez. Ezért a csapat azt akarta tanulmányozni, hogy a házimunka hogyan segítheti az emberek egészséges öregedését, és javíthatja az idősebb felnőttek szellemi és fizikai képességeit.
489, véletlenszerűen kiválasztott, 21 és 90 év közötti felnőtt vett részt a vizsgálatban. Mindannyian önállóan élnek egy lakónegyedben, és önállóan is el tudják látni napi munkájukat. A 21-64 évesek a “fiatalabbak”, míg a 65-90 évesek az “idősebbek” kategóriába tartoznak.
Különbséget tesznek nehéz és könnyű házimunkák között.
A résztvevők fizikai erőnlétének kiindulópontjának meghatározásához a csapat járási és az ülő pozícióból való felállási sebességét mérte. Szellemi mozgékonyságuk meghatározására számos tesztet alkalmaztak, beleértve a rövid távú és késleltetett memóriát, a térlátást és a figyelem-tartamot. Ezen kívül minden résztvevőt megkérdeztek a házimunka gyakoriságáról és intenzitásáról, az egyéb típusú fizikai tevékenységek mellett.
A házimunka könnyű és nehéz tevékenységekre oszlik. A könnyebb feladatok közé tartozik a mosás, a portörlés, az ágy bevetése, a vasalás, a ruhateregetés vagy a főzés. A nehézségek közé tartozik az ablaktisztítás, az ágyneműcsere, a porszívózás, a padlómosás vagy a szoba festése vagy díszítése.
Mind a házimunka, mind a testmozgás fizikai erő- és energiafelhasználással jár, ami a feladat anyagcsere-egyenértékeként (MET) mérhető” – teszi hozzá Dr. Shiou-Liang Wee. – Könnyű házimunka 2,5 MET, a nehéz munkák pedig 4,0 MET.
A csapat végül azt találta, hogy a házimunka jobb fizikai és szellemi teljesítménnyel járt idősebb felnőtteknél. Összehasonlítva sok könnyű és nehéz feladatot végző időseket, 8%-kal, illetve 5%-kal magasabb kognitív pontszámot értek el, mint azok, akik kisebb mennyiségű ilyen feladatokat végeztek.
A házimunka eltérő hatással volt a résztvevők kognitív képességeire, intenzitásuktól függően is.
Például a nehéz házimunka 14%-kal magasabb pontszámot eredményezett a figyelemfeladatoknál, 8%-kal gyorsabb felülési időt, és átlagosan 23%-kal magasabb pontszámot az egyensúlyi és koordinációs feladatoknál. A könnyű házimunka 12% és 8% volt a rövid távú, illetve a késleltetett memória pontszámával kapcsolatban.
Végül a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel ez mind megfigyeléses vizsgálat, nem használható fel ok-okozati összefüggés megállapítására.
