A házasság 4 évszaka
2019-03-21  /  Szerző:   /   Párkapcsolat Csak úgy, mint az évszakok, egy párkapcsolat folyamatosan változik: periodikusan növekszik, és gyengül. Minden időszaknak megvannak a maga sajátosságai, amelyek más és más rezgéseket hoznak az életünkbe az évek során.

Két ember együttélése (akár házastársak, akár nem), nagy hasonlóságot mutat a természet alakulásával, ezért a kapcsolat fennállása során egymást követő 4 szakasz lényegében megfelel a négy évszaknak.

Tavasz:

A tavasz a növekedés és remény időszaka. A természet újjáéled, a sok napsütéstől nem csak a hőmérséklet melegszik, de a lelkünk is megtelik optimizmussal. Ugyanez megjelenik egy új szerelemnél is. Tavasszal, azaz a megismerkedéskor mindent szebbnek látunk, a kapcsolat megtelik energiával. A párok közelebb kerülnek egymáshoz, és kihasználnak minden pillanatot, hogy együtt lehessenek. Ilyenkor még odafigyelnek a másik legapróbb rezdüléseire is, és mindent megtesznek azért, hogy a másikat boldoggá tegyék.

Nyár:

A nyár a bőség időszaka. A párkapcsolatban tavasszal elindult folyamatok kiteljesednek, egy nő és egy férfi, feleség és férj ebben a szakaszban mindennél erősebbnek érezheti a kapcsolatát. Elválaszthatatlannak tűnnek, az együttlét érzelmekben gazdag. De pont ez a bőség, és boldogság az, ami elkényelmesít. A gyümölcsöket learatjuk, a természet nem növekedik tovább, ahogyan a párkapcsolatok sem. Úgy tűnik minden rendben, ezért azt gondoljuk, hogy nincs szükség továbbra is folyamatosan tenni a kapcsolatért. Ez pedig rámutat egy házasság rejtőző törékenységére, gyakran ilyenkor következik be egy krízis, kerül felszínre egy megoldatlan probléma, amely átvezeti a kapcsolatot egy másik évszakba.

Ősz:

Az ősz a bizonytalanság időszaka. A kételkedés beszivárog a kapcsolatba, gyakoribbak a félreértések, a kisebb-nagyobb viták, és a párok egyből azt érzik, hogy távolodnak egymástól, sőt egyenesen védekezésre rendezkednek be a súrlódások hatására. A közös élmények, a kapcsolatért tett látszólagos erőfeszítések rövid életű nyugalmat hozhatnak a kapcsolatba, de ez a béke olyan mint az őszi falevél, színeivel pár percre elkápráztat bennünket, de amint földet ér beindul az elmúlás. Nem véletlenül ebben az évszakban az egyik leggyakoribb a válás.

Tél:

A tél már a keserűség időszaka. Ilyenkor könnyen érezzük a kapcsolatunkat erőtlennek, a közös jövőt pedig reménytelennek. A házastársak még érzékenyebben reagálnak a sérelmekre, elfogy az önbizalmunk, de a türelmük is a másik irányában. A párkapcsolat kiürül, kopár lesz, csak úgy, mint a téli természet. A hideg beszivárog a lelkükbe, és vele együtt a pesszimizmus. Az állatok egy része téli álmot alszik, és az emberi együttélésben is megfigyelhető egyfajta téli hibernáció, a kapcsolat megreked, képtelen fejlődni tovább. Talán mindezek egyenes következménye, hogy a tél vége felé sok házasság végleg elfárad, és a legtöbben ilyenkor döntenek a válás mellett.

A házasság és a párkapcsolatok periodikussága könnyen felismerhető, és gyakran elkerülhetetlen az egyes szakaszok bekövetkezése. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk ellene. Az egyes időszakok közötti átmenetet felgyorsíthatják különböző tényezők. Ezek lehetnek külső események: egy trauma (munkahely elvesztése), egy családi probléma (betegség), személyes gond (kapuzárási pánik), de előfordulhat akár egy új szerelem (vagy egy korábbi félrelépés megbocsátása). De ezek mellett vannak olyan belső tényezők is, amelyek a párok döntésétől, reakciójától függnek.

Általánosságban elmondható, hogy minél több ilyen nehézségen lép túl egy házasság, annál erősebb lesz, a párok egymás felé pedig egyre megértőbbek, és rugalmasabbak. Egy házasság sosem tökéletes, de sokat tehetünk azért, hogy jobb legyen. Ehhez azonban első lépésként fel kell ismernünk, hogy a kapcsolatunk épp mely időszakban tart, mert csak ezután tudunk közösen változtatni rajta.