A béke szigetei a Kárpát-medencében: Magyarország sztúpái és szellemi örökségük
Magyarország keresztény gyökerei és nyugati kultúrája mellett egy különleges, keleti szellemi áramlatnak is otthont ad. Bár a hazai lakosság elenyésző része vallja magát buddhistának, az ország dombvidékein és eldugott tájain olyan szakrális építmények magasodnak, amelyek a belső béke, a tiszta tudat és az egyetemes szeretet szimbólumai. Ezek a sztúpák. De hogyan kerültek ezek az ősi buddhista építmények a magyar tájba, mi a spirituális jelentőségük, és hogyan alkotnak ma már egy teljes hálózatot az országban?
Mi az a sztúpa, és mi a jelentősége?
A buddhizmus nem klasszikus értelemben vett vallás, sokkal inkább egy önismereti és bölcseleti rendszer, amelyet Gautama Sziddhártha (a Buddha) alapított több mint 2500 évvel ezelőtt Indiában. A buddhista tanítások, vagyis a Dharma lényege a szenvedéstől való megszabadulás, a tudat megtisztítása és a megvilágosodás elérése.
Ennek a szellemiségnek a legősibb és legfontosabb építészeti kifejeződése a sztúpa. Kezdetben a történelmi Buddha földi maradványainak (ereklyéinek) őrzésére szolgáltak, de az évszázadok során a sztúpa maga is a megvilágosodott tudat és a kozmikus harmónia szimbólumává vált.
Az építmények minden egyes része mély szimbolikus jelentéssel bír: az alapzat a földet, a kupola a vizet, a csúcs felé vékonyodó gyűrűk a tüzet, a felettük lévő félhold a levegőt, a legfelső pont pedig a mindent magában foglaló teret (étert) jelképezi. A sztúpák belsejébe szent szövegeket (mantrákat), értékes tárgyakat, drágaköveket és szentek ereklyéit falazzák be. Úgy tartják, hogy a sztúpa puszta jelenléte is tisztítja a környezet energiáit, békét, egészséget és jólétet hoz a környéken lakókra. A hívők és a látogatók a tiszteletadás jeleként az óramutató járásával megegyező irányban kerülik meg az építményt, miközben jókívánságokat fogalmaznak meg.
Magyarországon ma hét közismert és látogatható sztúpa található. Mindegyik egy-egy különálló buddhista közösséghez vagy fontos eseményhez kapcsolódik.
1. A zalaszántói Béke-sztúpa (Keszthelyi-hegység)
A 316 méter magas Világosvár-hegyen áll Európa egyik legnagyobb és legészakibb buddhista szentélye. A 30 méter magas és 24 méter széles, vakítóan fehér építmény 1992-re készült el egy dél-koreai buddhista szerzetes, Bop Jon (Sunim) kezdeményezésére. A sztúpa belsejében a történelmi Buddha csontmaradványai, valamint egy életfa és szent tekercsek találhatók. Ez az első olyan kelet-európai szentély, amelyet a 14. Dalai Láma személyesen szentelt fel 1993. június 17-én.
2. A tari Kőrösi Csoma Sándor emlék-sztúpa (Mátra/Cserhát)
A Nógrád vármegyei Tar község mellett található sztúpa a nagy magyar orientalistának és nyelvtudósnak, Kőrösi Csoma Sándornak állít emléket halálának 150. évfordulóján, 1992-ben, amelyet szintén a Dalai Láma avatott fel. Az emlék-sztúpa (más néven Béke-sztúpa) mellett egy gyönyörű, hagyományos tibeti stílusú templom (Tara templom) és egy kiállítás is működik.
3. A becskei Megvilágosodás-sztúpa (Cserhát)
A Becske község melletti Csiga-hegyen található hét méter magas sztúpa 2008-ban épült fel mindössze kilenc nap alatt, a Gyémánt Út Buddhista Közösség nemzetközi összefogásával. Serab Gyalcen rinpocse tibeti láma vezetésével szentelték fel. Ez a típusú sztúpa kifejezetten a Buddha megvilágosodását szimbolizálja, és a tudat akadálytalan működését segíti.
4. Az uszói Gyógyító sztúpa (Bükk)
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csernely közelében, az Uszó-tanyán található az ország egyik legeldugottabb szentélye. A Tan Kapuja Buddhista Egyház alapította 1987-ben, és ez volt az első, hagyományos formában épült, felszentelt sztúpa az országban. A gyógyításnak és a belső egyensúly helyreállításának szentelték.
5. A budapesti Béke-sztúpa (Pestszentlőrinc)
A fővárosban is találunk ilyen szakrális pontot: a XVIII. kerületben, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola korábbi központjának udvarán áll egy kisebb, letisztult formájú sztúpa. Elsődleges célja a városi forgatagban élők számára a nyugalom és a meditáció lehetőségének biztosítása.
6. A bükkmogyorósdi sztúpa (Bükk)
A Bükk hegység lábánál, egy apró völgyben bújik meg a mogyorósdi sztúpa, amelyet a tibeti nyingma (ősi) tradíció hívei építettek. Kiváló helyszín az elvonulásra, a csendes természet és a keleti spiritualitás találkozásának megélésére.
7. A zalalövői sztúpa (Őrség)
Az Őrség kapujában található magánbirtokon épült fel a legfiatalabb hazai sztúpák egyike, amely szintén a térség békéjét, a természet és az ember harmonikus együttélését hivatott szolgálni.
Tenzin Gyatso, a 14. Dalai Láma és Magyarország
A magyarországi buddhizmus történetében mérföldkőnek számított Őszentsége, a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso több alkalommal tett hazai látogatása. A tibetiek spirituális vezetője és a Nobel-békedíjas vallási vezető mély nyomot hagyott a hazai kultúrában.
A Dalai Láma nem csupán elméleti támogatást nyújtott a magyarországi buddhizmusnak, hanem közvetlenül jelen volt annak legfontosabb mérföldköveinél. Tar és Zalaszántó felavatásakor hangsúlyozta: a sztúpák nemcsak a buddhista hívőknek szólnak. Azért épültek, hogy emlékeztessék az embereket a belső béke fontosságára, mert külső béke nem létezhet belső, spirituális béke nélkül.
A magyarországi sztúpák így együttesen nemcsak egzotikus látványosságok a hazai tájban, hanem a lelki elcsendesedés, az erőszakmentesség és a globális összefogás hirdetői is a Kárpát-medence szívében.
