4 rejtett kincs Magyarországon
Magyarországot járva számtalan szépséges helyre bukkanhatunk. De még mindig vannak olyanok, melyeket a nagyközönség kevésbé ismer. Íme 4 könnyen megközelíthető, ámde csoda szép és különleges természeti szépség határainkon belülről.Somoskő vára és a bazaltorgona
A magyar-szlovák határon, már Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár, ahonnan csodás kilátás nyílik a környék településeire. De ide nem csak a páratlan panoráma miatt érdemes ellátogatni. A vár északi oldalán, csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban sorakoznak a 8-9 méter hosszú, orgonasípszerűen elhelyezkedő, keskeny bazaltoszlopok, melyek páratlan szépsége garantáltan elvarázsol minden oda látogatót.
Kaptárkövek, Szomolya
A kaptárkövekről úgy tartják, hogy természeti értékek és kultúrtörténeti emlékek is egyben. Miután a Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat létrehozták a miocén korban zajló heves tűzhányó kitörések, majd az erózió, az aprózódás, a szél és a csapadék kialakították a Bükkalja kúpjait és sziklavonulatait, jött az ember, és átalakította a felületüket. A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, melyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. A Bükkalján 41 lelőhelyet ismernek, 82 kaptárkővel és 479 fülkével a sziklaalakzatokon.. Az országban 2013-ig összesen 564 fülkét számoltak össze. Leglátványosabb és jellemzőbb csoportjaik Eger határában, Szomolya mellett és Cserépváralja környékén találhatók, de ezeken kívül Sirok, Egerszalók, Noszvaj, Bogács közelében is találunk kaptárköveket.
Kazári riolittufa, Kazár
A kis magyar Kappadókiaként is ismert képződmény olyan egyedülálló geológiai jelenség a Cserhát északkeleti részén, amely alig több mint hat helyen figyelhető meg a világon. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett, és a könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta mai formájára. Páratlanul érdekes látvány a rendkívül változatos formájú talaj, melyet mély árkok szabdalnak, tornyok, kúpok magaslanak ki belőle. Olyan, mintha egy megkövült, tajtékzó tenger felszínét látnánk.
Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga. A felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A mesterségesen kialakítottak közül csak a lillafüredi vízesés magasabb nála. A Mátrában, Parádfürdőtől 5 kilométerre délkeletre található. A kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád (606 m) és a Cserepes-tető (734m) meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét maga mögött hagyva zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, mely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg.
Forrás: Activebeauty
