10 érdekesség, amit jó tudni a hajról
Ahhoz képest, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk a hajnak, a legtöbben igazán keveset tudnak róla. Egy ok, amiért érdemes belelapozni Gerhard Staguhn „A haj örök csábereje” c. könyvébe, hogy megtudjuk például, hogy milyen gyorsan nő a haj. Íme 10 izgalmas tény a hajról.
Milyen gyorsan nő a haj?
Ez kortól, hormonális állapottól és a lelki, valamint a testi leterheltség mértékétől is függ. De átlagban a hajunk naponta 0,3–0,5 mm-t nő. Ez havonta 1–1,5 cm- jelent.
A hajkoronánk mégsem nőhet a végtelenségig. Staguhn a könyvében így írja: „Egy idő után megáll a növekedés, majd a hajszál szépen lassan leválik a hajtüszőről, és elkezd a bőrfelszín felé vándorolni. Egy bizonyos nyugalmi idő után a tüszőből új haj nő ki, ami kifelé tolja a régi szálat addig, amíg az ki nem hullik. Az embereknél azonban nagy egyéni különbségek vannak a maximálisan elérhető haj hosszúságában.”
A fenti módon mindenkinek körülbelül 100 hajszála hullik ki egy nap leforgása alatt.
Hogy lehet felgyorsítani a hajnövekedést?
Ez a kérdés mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Rengeteg gyógynövénnyel, tinktúrával és kenőccsel próbálták serkenteni a haj növekedését, azonban a mai napig nem sikerült számottevően meggyorsítani a folyamatot. Ennek ellenére fontos, hogy a fejbőrünk megkapja azt az ápolást, amire szüksége van. Mert a tápanyagokkal ellátott hajhagymából tud hosszú, egészséges haj kinőni.
A koffeintartalmú összetevők serkentik a vérkeringést, ami által élénkül a fejbőr sejtjeinek anyagcseréje, és az egészséges életmóddal is többet tehetünk a szép, hosszú hajért, mint bármelyik csodavízzel való kenegetéssel. Az A- és H-vitaminban (biotinban), szilíciumban, folsavban és vasban gazdag táplálkozás támogatja az egészséges hajnövekedést. Ahogy az is, ha az ujjainkkal vagy egy kefe segítségével minden nap alaposan átmasszírozzuk a fejbőrünket, ami ugyancsak vérkeringésjavító hatású. Viszont gyorsabb növekedést ezektől a módszerektől sem várhatunk.
Miért őszül a haj?
Habár sokszor szürkének látszanak, az ősz hajszálak valójában fehérek. Csupán a fehér és a teljesen pigmentált hajszálak keveréke hat szürkének.
Azt, hogy mikor fehérednek ki a hajszálaink, elsősorban a génjeink határozzák meg. A hajtüszőben lévő melanociták melaninnak nevezett pigmenteket termelnek. Ahogy öregszünk, ezen sejtek termelődése lelassul, és egyszer csak teljesen leáll. Minden hajtüszőnek van egy egyféle pigment-életidőórája, s ez határozza meg, hogy meddig termelődik benne festékanyag.
Ezért tehát egy fehér hajszál helyére mindig egy következő fehér nő. Tehát a kitépése – sajnos – nem vezet eredményre.
Hány ember festeti a haját?
Az ősz haj kevés nőnek tetszik. Pedig a természet kérlelhetetlen. A haj őszülésének folyamata sokaknál már az életük felénél – vagy még korábban – megkezdődik. Ha nem lenne hajfesték, nyilvánvalóvá válna, valójában mennyire elöregedettek a nyugati társadalmak.
Kevésbé meglepő: jóval több nő használ hajfestéket, mint férfi – a megkérdezések szerint a nők körülbelül 73%-a, a férfiaknak viszont csupán 10%-a festeti a haját.
Gerhard Staguhn elképzelte, milyen lenne, ha „az emberi haj a korral nem szürkévé, illetve fehérré válna, hanem rózsaszínné, világoszölddé vagy türkizkékké. Az ilyen természetes időskori hajszínekkel valószínűleg egy nőnek sem lenne problémája.” Viszont a valóságban a végén sajnos mindannyiunk haja fehérre őszül.
Mennyi haja van egy embernek?
Egy embernek összesen 300.000-500.000 szőrszála van. Ennek viszont csupán a 25%-a található a fejbőrön. A felnőtteknek átlagban 80.000-150.000 hajszál van a fejükön.
A hajszálak számának tekintetében jelentős egyéni különbségek vannak. A hajsűrűség többek között a hajszíntől is függ, mondja Gerhard Staguhn: „A szőkéknek körülbelül 150.000, a feketehajúaknak 110.000, a barnáknak 100.000, a vöröseknek pedig csak 80.000 hajszála van. Viszont a vörös haj különösen erős szálú.”
Miért van olyan kevés szőke ember a világon?
Hiszen szőke hajat, szőke tincseket – balayage vagy ombre stílusban – mindenfelé látunk, nem igaz? A világ szőkéinek többsége azonban nem természetesen szőke. És ez is a géneken múlik.
Staguhn szakértő: „A Föld teljes lakosságát tekintve a fekete és a barna hajúak vannak jelentős többségben. A világ népességének csupán körülbelül 4%-a szőke vagy vörös hajú. Ennek következtében az egyébként is ritka hajszínek még ritkábbá válnak. Mert a szőke vagy vörös hajszínt recesszív gének okozzák.”
Miért születik egyre több sötéthajú ember a világon? Mert az eredetileg Kelet-Afrikában élő Homo sapiens haja sötét volt – és ez a tulajdonság nem recesszíven, hanem dominánsan öröklődött tovább.
Miért van több haj a fejünkön, mint szőr a lábunkon?
A hajszálaink körülbelül 85%-a állandóan növekedési fázisban van, míg nagyjából 15%-uk nyugalmi szakaszban pihen. A lábainkon ez fordítva működik: a lábszőröknek körülbelül 20%-a van növekedési fázisban, 80%-uk pedig pihen. Ez az oka annak, hogy az embereknek általában több haj van a fején, mint a lábán.
Miért hullik ki a legtöbb kisbaba haja?
Amikor a kisbaba az édesanyja pocakjában növekszik, a hajszálai egymással szinkronban nőnek ki. Tehát minden hajszál egyszerre jelenik meg, és tűnik el. A ciklikus szálcserére élete harmadik hónapja körül történik az átállás. Ekkor hullik ki a csecsemők haja a fejük hátsó részén. Az első év végére beáll a ciklikus rendszer.
Miért kopaszodnak a férfiak?
Ennek a jelenségnek az okozója a „hajgyilkos tesztoszteron”, mondja Staguhn. A férfiaknál a túl magas tesztoszteronszint általában hajhullást okoz. A dús hajú férfiak szervezetében pedig valószínűleg a női nemi hormon, az ösztrogén szintje magas. A szakállszőrzet esetében pedig pont fordítva van: a tesztoszteron serkenti a szakállszőrök növekedését. A mai napig nem tudjuk, hogy „a tesztoszteron magas szintje miért okoz hajhullást, miközben a szakállat viszont dúsítja.”
Egyébként: a férfiak körülbelül háromnegyede találkozik az élete során a hajhullás jelenségével – kor szerint: „a 40 éves férfiak 40%-át, a 60 éveseknek pedig a 60%-át érinti.” Egy kis vígasz: ha egy férfinak csak a 30. születésnapja környékén kezd hullani a haja, akkor valószínűleg nem fog teljesen megkopaszodni.
Miért állnak fel a szőrszálaink félelem hatására?
Miért leszünk libabőrösek, ha fázunk vagy félünk? Ennek evolúciós magyarázata van. Az őseinknek még rendkívül dús szőrzete volt. A felálló szőrszálak melegítették és nagyobbnak láttatták őket, például egy támadás esetén. Ami annak idején nagyon praktikus volt, az manapság feleslegessé vált. A klasszikus lúdbőrözésnél egy kicsi izom, a szőrszálfeszítő izom állítja fel a szőrszálainkat.
Egyébiránt: „A Homo sapinsnek sohasem volt sűrű szőrzete” – írja Autor Staguhn szerző. A korábbi emberi fajok – például a Homo habilis – testét rendkívül dús testszőrzet borította. Ez az évmilliók során szépen lassan eltűnt az őseinkről, s valószínűleg azért megszabadultak meg tőle, hogy növelhessék hőleadásukat a forró szavannán való vándorútjuk során.
Forrás: Activebeauty
