Vissza lehet fordítani az őszülést?
Annyi olyan hír van ebben az évben, amely valószínűsíthetően ősz hajszálakat eredményez, hogy elnézhető lenne, ha kihagynánk egyet, amely reményt ad arra, hogy az ősz hajszálakat visszaállíthatjuk a szokásos színükre – festék nélkül.
A Columbia Egyetem kutatói az első közzétett tanulmányban, amelyben bizonyítékot találtak a “természetes újrapigmentálódásra”, számítógépes modellt állítottak fel arról, hogy a haj megőszülése hogyan történik a korral és stresszhatásokra adott válaszként. Először is azonosítottak 323 fehérjét, amelyekből kiderül, hogy egy hajszál története bármelyik pontján ősz, fehér vagy színes volt-e. Ezután színes és ősz hajszálakat vágtak le 14 résztvevőtől, akik felsorolták és értékelték az elmúlt egy év stresszes életét. Tudjuk, hogy az őszülés és a nagy stressz között összefüggés van; elég csak megnézni a nem festett volt elnökök haját, hogy ezt a gyakorlatban is lássuk.
Azt azonban nem sejtettük, hogy a fordítottja is igaz lehet; hogy a stresszoldó események visszahozhatják a színt a kimerült rostokba. Ezt állapította meg a tanulmány, amikor összevetette a hajszálak fehérjetörténetét (amelyek havonta elég megbízhatóan egy centiméterrel nőnek) a tulajdonosaik történetével: néhány normál színű hajszál az elmúlt egy évben valóban megőszült, de az életstressz alacsony szintjén visszatért a normális állapotba.
“Nem lepett meg az őszüléssel egybeeső stresszfaktorok egyike sem; az lepett meg, hogy a nyaralás milyen erős hatással volt az őszülés visszafordítására” – mondja Ayelet Rosenberg, a tanulmány vezető szerzője. “Az egyik résztvevő csak egy kéthetes utazásra ment, és meglepő módon öt hajszála visszanyerte utána a színét.”
Mielőtt azonban a megtépázott turisztikai ipar ünnepelné ezt a hírt, még sok mindent le kell szögezni a haj megőszülésének tudományáról. További vizsgálatokra van szükség annak kiderítésére, hogy 40 éves kor felett egyáltalán bekövetkezik-e ez az átszíneződési hatás (a Columbia tanulmányában szereplő néhány 40 év feletti esetében nem következett be). Mégis, ha hamarosan meg tudjuk ismételni ezeket az eredményeket – és a világjárvány egy fene nagy stresszhatást keltő eseményt adott nekünk, hogy feltérképezzük a hajszálakat világszerte -, a következmények óriásiak.
Miért? Mert állandóan azt mondják nekünk, hogy a túl sok stressz gyilkos, és hogy tudatossággal, testmozgással, alvással és a többi ismert listával kell küzdenünk ellene. De a veszélyt távolinak érezzük, mert az belső. Senki sem ébred fel reggel, és nem látja a tükörből visszanézni az elmeszesedett artériáit. Amikor azonban az új ősz hajszálakról van szó, úgy tűnik, sokan közülünk Terminátorként nullázódnak le.
És ezúttal az emberi hiúság talán megment minket – mert a jövő megelőző orvoslással teli világában az új ősz hajszálakról valóban érdemes szólni az orvosnak.
“A haj egyedülálló, mert ez egy látható változás, amely egyben jelzi a sejtszinten végbemenő változásokat is” – mondja Rosenberg. – “Az ideális eredmény az lenne, ha az orvosok egy napon a mi módszerünkkel diagnosztikai eszközként használhatnák a haj pigmentjét. Ha valakinél valóban hirtelen őszülnének meg a hajszálak, érdemes lenne megnézni a stressz-szintjét, ami az életének ezen pontjához igazodik.
“Ha az ember a saját szemével látja, szerintem az emberek nagyobb valószínűséggel törődnek vele, és esetleg változtatnak rajta”.
Az őssejtes megoldás
Mi történik valójában sejtszinten, amikor hajunk visszanyeri színét? Egyszerű: Az őssejtek működésbe lépnek. Az őssejtek a növekvő emberi szervezet nyersanyagai, amelyek bármilyen szükséges sejtet képesek előállítani, ezért egyre gyakrabban használják őket az orvosi terápiák széles skáláján. Az őssejtkutatás aranykorát éljük; csak az elmúlt hetekben értesültünk arról, hogyan lehet velük kiirtani a HIV-et, hogyan lehet az agydaganatokat megállítani, és hogyan lehet egerek szív- és tüdőbetegségeit sikeresen kezelni injekcióval.
A haj azonban viszonylag új terület az őssejtkutatásban, részben azért, mert fogalmunk sem volt róla, hogy elég erősek ahhoz, hogy újraszínezzék az őszülést. A melanociták a hajhagymáinkban élő őssejttípusok. Egyes tanulmányok szerint a melanocitáknak korlátozott számú tartalékuk van odafent; ha ezek elfogynak, a hajszínünk is elfogy. De ez aligha tekinthető megalapozott tudománynak.
“Az őssejtek kimerülése azt jelentené, hogy az őszülés végleges, de ezt csak egereken mutatták ki” – mondja Rosenberg. A melanocitákat a titokzatos látogatók is pótolhatják, teszi hozzá: “Néhány átmeneti őssejt érkezhet, ami esetleg felelős lehet az itt tapasztalt újrapigmentálódásért”. Több tanulmányra van szükség.
Szóval ne féljetek, negyvenes millenniumiak az őszülő évtized küszöbén. A tudomány hamarosan rájöhet, hogy a destresszelés iránti extrém elkötelezettség bármely életkorban visszafordíthatja a hajszínvesztést – amit sokkal könnyebb lenne bizonyítani, ha azok a buddhista szerzetesek, akiket a kísérletezők előszeretettel tanulmányoznak (akiknek az agyát a meditáció láthatóan jelentősen fiatalabbá teszi), nem borotválnák tovább a fejüket.
Vagy új őssejtterápiákat fejleszthetünk ki, hogy a későbbi életkorban helyreállítsuk a melanocitáinkat. Egy ilyen terápia visszaélésekre adhat lehetőséget, ha a fiatalabb ősz hajúak arra használják, hogy elfedjék a stresszjelzőket, amelyekről elsősorban az orvosuknak kellene beszélniük. De akárhogy is, az új tudatosságunk, hogy hajunk képes önmagát újraszínezni, csapást mérhet a 23 milliárd dolláros globális hajfestékiparra.
Addig is, a Columbia tanulmánya sok más mellett áll, amelyek hangosan és világosan ugyanazt az üzenetet harsogják: túlságosan stresszesek vagyunk, és ez sem a munkaadók, sem a munkavállalók számára nem optimális. Egy másik, az év elején végzett, szemet gyönyörködtető kutatás szerint az ötórás munkanap optimális a termelékenység szempontjából; ha ennél hosszabb, az hosszú távon kiégeti az embereket. Természetesen vannak kompromisszumok; azok a vezérigazgatók, akik átálltak erre a módszerre, a munkahelyi kultúra kohéziójának csökkenését tapasztalták. De a hosszabb napok okozta stressz talán többet számít, különösen akkor, ha ez a munkahelyi kultúra a hajszín csökkenését a kiégés jeleként kezdi felfogni.
Forrás: Életmódcentrum
