Mindent a tavaszi fáradtságról
2017-03-12  /  Szerző:   /   Egyéb, Rúzs Biológiai óránknak ezekben a hetekben kell átállítania magát a téli időszámításról a tavaszira. Ez nem könnyű feladat, de sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb fáradtsággal járjon. Az alábbi cikkben Dr. Kóczán István belgyógyász több ­tu­catnyi, egyszerű módszert is ajánl majd ehhez. Elsőként azonban tudjuk meg, vajon miért lehet, hogy az annyira várt jó időt sokan fásultan fogadjuk.

Testünk keményen dolgozik

A kutatások azt mutatják, hogy a tavaszi fáradtság kialakulásában belső és külső változások egyaránt szerepet játszanak. Szervezetünk minden változásra érzékenyen reagál, márpedig a most zajló évszakváltás igencsak bővelkedik ezekben: hosszabbakká válnak a nappalok, egyre több a fény, magasabb a hőmérséklet, nő a páratartalom, aktívabbá válunk, ez pedig megnövekedett energiaigénnyel jár. Azért, hogy mindehhez alkalmazkodni tudjunk, testünk keményen dolgozik, ráadásul úgy, hogy tél végére általában immunrendszerünk is meggyengül, s így a védekezés is nagyobb terhet jelent számára.



Változik a hormonháztartás

A fáradtságérzet kialakulásában jelentős szerepe van a hormonháztartás szezonális ingadozásának is. Éberségünkre, illetve bágyadtságunkra például a melatonin van különösen nagy hatással. Ebből, az alváshormonnak is nevezett anyagból télen a rövidebb nappalok, a kevesebb természetes fény hatására többet termel a szervezetünk, amint azonban rövidülnek az éjszakák, csökken a szintje, s ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét ritmusában. Ezzel szemben a szerotoninból (boldogsághormonból), valamint a dopaminból (jutalomérzésért felelős ún. motivációs hormonból) a téli fény-, illetve mozgáshiány miatt jelentős hiányunk lehet, ami a jó idő beköszöntével ugyan lassan pótlódik, de addig is örömtelenséget, átmeneti depressziót válthat ki.

Kiürülnek a tartalékok

Az erőtlenség oka lehet továbbá a vitaminhiány, a szervezet tápanyagtartalékainak kimerülése is. Hazánkban is komoly gond például, hogy tavaszra sokaknál a kritikus szint alá esik a D-vitamin szintje. A hideg hónapokban megszokott étrend, a zsírban gazdag, kalóriadús, ugyanakkor kevés friss gyümölcsöt és zöldségfélét tartalmazó étrend miatt testünk közel sem kapja meg azt a mennyiséget ezekből a fontos tápanyagokból, amelyre szüksége lenne.



Jellemző tünetek:

étvágytalanság

állandó fáradtság

koncentrációs képesség csökkenése

alvási zavarok

fejfájás

ítélőképesség romlása

megváltozott érzékelés

lassú reflexek, hosszabb reakcióidő

a motiváció hiánya

memória gyengülése

rossz hangulat, szorongás

Mindemellett hajlamosabbá válhatunk például a fertőzésekre, tapasztalhatunk emésztési zavarokat és vérnyomás-ingadozást is.

Forrás: Blikk