Miért fontos az antioxidáns?
2023-03-10  /  Szerző:   /   Egyéb, Tudtad-e?

Az antioxidánsok szervezetünk egyik létfontosságú alkotóelemei. Egy részükhöz csak növényi táplálékon keresztül tudunk hozzájutni, más részüket pedig csak állati eredetű ételek tartalmazzák.

Az antioxidánsok olyan vegyületek, melyek az égési (oxidációs) folyamatokat gátolják. Elsődleges kémiai jelentésén túl tágabb értelemben oxidáció alatt az energiatermelő anyagcsere-folyamatokat is érthetjük, amelyek a szervezet lebontó folyamatait foglalják magukba.

ANTIOXIDÁNS-FORRÁSAINK

Az antioxidánsok egy része csak növényi táplálékkal kerülhet be szervezetbe (vitaminok, flavonoidok), mások az emberi szervezetben is képződnek, pl.: az antioxidáns hatású enzimek (kataláz, glutation-peroxidáz, szuperoxiddizmutáz, stb.), a szőlőcukor, vagy a húgysav. Közismert antioxidánsok az A-, a C-, és az E-vitamin, a béta-karotin, a flavonoidok, az izoflavonoidok, a fenolsavak, a szelén, a Q10 (más néven ubikinon) molekula.

Ezen folyamatok során szabad gyökök keletkeznek, melyek kémiai szerkezetére jellemző, hogy egy-egy részecskéjük párosítatlan elektront tartalmaz. A párosítatlan elektronok miatt a szabad gyökök nagyon reakcióképesek. A szervezetben normál körülmények között is keletkeznek ilyen reakcióképes molekulák, ám egészséges, fiziológiailag kiegyensúlyozott esetben a megfelelő kémiai közvetítők képesek azokat hatástalanítani.

Természetesen a külső környezetben keletkező szabad gyökök is hatással vannak szervezetünkre. A nagy reakcióképességű molekulák számának növekedése a szervezetre káros hatást gyakorol.

A szervezet viszonylag tág határokon belül képes a kompenzációra, ám a kémiai támadások sokasodásával a védekezőképesség gyengül, és a szabad gyökök kifejtik káros hatásukat. Minden biomolekulára hatnak, ám a tudomány mai állásfoglalása szerint leginkább a daganatos betegségekért, az érelmeszesedésért, a kardiovaszkuláris problémákért és az öregedésért tehetők felelőssé, számos egyéb kórállapot mellett.

Antioxidánsok és szabad gyökök

Az antioxidánsok szerepe a szabad gyökök hatástalanítása, ezáltal az oxidatív stressz kivédése, végül az ebből eredő károsodások és betegségek megelőzése.

Működésük alapján lehetnek első- vagy másodrendű antioxidánsok. Az elsőrendűek végérvényesen hatástalanítják a szabad gyököket, vagyis megszüntetik a külső elektronhéjon elhelyezkedő elektronok párosítatlan állapotát. Ide soroljuk a fenol alapvázú molekulákat, a tokoferolokat, a flavonoidokat.

A másodrendű antioxidánsok átveszik a szabad gyökök célmolekulájának szerepét, és önmaguk oxidálódnak. Közéjük tartozik a citromsav, illetve a foszfolipidek. Mivel a hatékonyságuk jóval elmarad az elsőrendű antioxidánsoké mögött, jelentőségük leginkább abban rejlik, hogy növelik az elsőrendű molekulák hatásfokát.

Nem egyértelmű a hatásuk

Az említett vegyületek közül többnek a hatását hosszú éveken át tartó, esetleg országokon átívelő követéses vizsgálatokkal támasztották alá. Ezek közül csak egy példa a Seven Country Study, mely 25 éven keresztül tartott és azt az eredményt hozta, hogy a flavonoidfogyasztás mennyisége, illetve a szív- és érendszeri betegségek előfordulása közt fordított arányosság figyelhető meg. Vagyis: több flavonoid fogyasztása csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.

Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepe körül napjainkban heves viták dúlnak. Nemrégiben egy 100 ezer pácienst érintő, a Rochester Mayo Klinikán végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy a táplálékkiegészítőként kapszula vagy tabletta formájában fogyasztott antioxidánsok nem csökkentik a különböző betegségek kialakulását, sőt, a béta-karotin esetében a dohányzók körében 10 százalékkal emelkedett a tüdőrák rizikója.

Az adatok és kutatási eredmények tehát meglehetősen diverzek, a teljes igazság megállapítása még várat magára. Mindenesetre az antioxidánsokban gazdag táplálékok fogyasztása továbbra is ajánlható, főleg, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy ezek a nemzetközileg elfogadott táplálkozási piramis alsó lépcsőin helyezkednek el.