Lábas Viki végre szerelmes
„Vannak mantrák, amik velünk élnek, ott csücsülnek a vállunkon: nekem például az, hogy duci vagyok” – mondta a Margaret Island énekesnője. Lábas Viki egy interjújában őszintén mesélt a félelmeiről és az érzékenységéről. Az énekesnő sokat dolgozik magán lelki és testi értelemben is. Ráadásul rátalált a szerelem is.
„Szerintem fontos az, hogy dicsérjük egymást, különösen most, amikor folyamatosan jönnek szembe velünk tökéletesre szerkesztett emberek. Hiszek abban, hogy ha meglátjuk másokban a szépet, az minket is szebbé tesz” – mondta Lábas Viki, akinek a mai napig nehézséget okoz, hogy elégedetten nézzen a tükörbe.
„Vannak mantrák, amik velünk élnek, ott csücsülnek a vállunkon: nekem például az, hogy duci vagyok.
Nem megyek emberek közé fürdőruhában, nem tudom ezt levetkőzni.
Igyekszem javítani rajta, de nekem igazi rémálom bikinit felvenni. Vannak napok, amiken borzasztó dolgokat mondok magamnak, de nem folytathatom ezt tovább” – árulta el az énekesnő.
Viki nem csak a lelkét, de a testét is igyekszik edzésben tartani. Az őszi turnéjukon táncolni is majd a színpadon. „A testnevelésórák alól mindig fel voltam mentve, nem szerettem sportolni, de sokszor hallottam, milyen jó hatással van ez az életünkre. A kortárs balettot választottam, mert gyönyörűen formálja a testet, másrészt önbizalmat ad az embernek, hogy képes valamire. Ha jobban akarjuk érezni magunkat a bőrünkben, tennünk kell érte, nem szabad ellustulni.”
A Margaret Island énekese, aki sosem beszél sokat a magánéletéről, elmondta: nem az a fajta előadó, aki állandóan kamerázza a napjait. „Mindennek megvan a maga helye: attól, hogy nem mutatok kifelé semmit a közösségi oldalaimon, van életem, sőt, hiperaktív vagyok.”
Rátalált a szerelem
Az interjúban Viki egy kis betekintést engedett a privát életébe is. „Olyan társat vizualizáltam magamnak, aki hozzám hasonló habitusú, kalandokra, kihívásokra vágyik, és jól tudja kezelni a hektikus életmódomat.
Nem szeretném elkiabálni, de úgy érzem, végre sikerült megtalálnom ezt az embert.
Ha kitartóak vagyunk, és valóban dolgozunk önmagunkon, akkor találkozunk azzal a személlyel, aki mellett megtapasztalhatjuk, milyen nőnek lenni.”
