Ez egy olyan mítosz a kávét illetően, aminek megvan a maga alapja. Ha őszinték akarunk lenni, akkor mondhatjuk azt, hogy részigazságokon nyugszik. Tejjel hígítva a kávé koffeintartalma ugyanis nem csökken. Igaz, a tej lassíthatja a koffein felszívódását, de ezzel csak azt érjük el, hogy az élénkítő hatás inkább fokozatosan érvényesül. Tehát jóformán egy nagyobb energiafröccs helyett lassabban, fokozatosabban üt be a koffein. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy tejjel több kávét ihatunk, mert így „gyengébb”. Tejjel felhígítva is változatlan marad a kávéban található koffein mennyisége, amit nem érdemes túlzásba vinnünk.

A másik legismertebb mítosz, ami a kávézást körbelengi, hogy egészségtelen. Általában a magas vérnyomással és a szívproblémákkal szokták egy lapon emlegetni a közbeszédben. Szintén nem teljesen alaptalan feltevésről van szó. Túlzásba véve ugyanis a koffein valóban képes jócskán megemelni a vérnyomást, és a szívműködésünkre sincs túl jó hatással. Azonban a mérsékelt kávéfogyasztás bizonyítottan segít a különféle szív és érrendszeri problémák megelőzésében – ezen felül pedig számtalan egyéb jótékony hatása van.

A brazil kávéültetvényeken végignézve sokan meggyőződésesen elhiszik, hogy egy dél-amerikai növényről beszélünk. Ez nem is csoda, hiszen arrafelé valóban nagy kultusza van a kávénak. Valójában viszont egy Afrikában őshonos növényről beszélünk, amiből az európaiak készítettek először kávéitalt. Ha tehát elénk kerül a legközelebb egy kávékapszula, ne a dél-amerikai vadonra asszociáljunk arról.