Így mutasd be új párod a gyerekeknek

2017-02-22  /  Szerző: Habostorta  /   Egyéb, Párkapcsolat Válásod után megismerkedtél egy helyes férfival, aki a gyerekeiddel együtt is elfogad? Közeledik a nagy találkozás, ahol bemutathatod őt a gyerekeidnek, de attól tartasz, nem fogják őt elfogadni? Alábbi cikkünkben adunk pár tippet arra, hogyan mutasd be új párod a gyerekeknek úgy, hogy már az első találkozáson kialakuljon köztük a kölcsönös szimpátia.

Egyszer eljön az az időpont, mikor nem halogathatjuk tovább új partnerünk gyerekeinknek való bemutatását. Nem mindegy, hogy mennyire akarjuk bevonni egymást a másik életébe. Ha csak az a terv, hogy továbbra is találkozunk, egy pár vagyunk, de egyelőre nincs szó összeköltözésről, akkor könnyebb a gyerekeknek megmagyarázni, hogy van egy új partnerünk. Az viszont mindenképp fontos, hogy a gyerek korának, nemének és természetének, illetve a velünk kialakított kapcsolatának függvényében avassuk őt be a dolgainkba. Nem feltétlenül kell ismernie minden partnerünket, ha azonban alapvetően meg akarjuk változtatni az életünket és ez rá is kihatással van, fel kell őt is készítenünk.

Az ismerkedés jobb, ha fokozatos. Talán az a legszerencsésebb, ha nem szervezünk erre a bemutatásra egy külön, erről szóló eseményt, nem hozzuk kellemetlen helyzetbe a gyereket, aki egy bizonyos koron túl már betolakodásnak érzékelheti, ha egy új felnőtt jelenik meg az otthonában. Kisebb gyerekekkel, akik még nyitottak az új ismerősökre, nem lesz nagy probléma, és ők nem is fogják mindjárt megérteni, milyen jellegű barát vagy barátnő az, akivel együtt vannak: őket még könnyebb meghódítani egy izgalmasnak ígérkező közös programmal. A kisgyereknek az se jelent nagyobb gondot, hogy látja, ha az anyját vagy az apját egy másik felnőtt csókolgatja, simogatja, de ennél többet se neki, se a nagyobb gyereknek nem kell és nem jó látnia.

A tinédzserekkel a legnehezebb: ők már nem annyira kaphatók izgalmas közös programra, mivel úgy általában mindennel kritikusak, főleg a szüleikkel, és az új partnert is valószínűleg szkeptikusan fogadják majd. Az ők esetükben sokkal egyszerűbb, ha nem tukmálunk rájuk semmit, hanem csak felvisszük a partnerünket a lakásba, mikor ők is otthon vannak, és úgy mellékesen bemutatjuk nekik, de kényszeredett jópofizás nélkül. Előtte azért nem árt, ha már beszélünk arról, hogy van valakink, de nem mondunk el többet, mint amennyi a gyerekre tartozik.

Jóval könnyebb a helyzet, ha már a gyerekünk is felnőtt és megvan a maga külön élete, esetleg párkapcsolata. Főleg, ha már nem lakik velünk, és semmilyen szempontból nem függ tőlünk, de mi sem függünk tőle, jó esetben kezelhetjük a kérdést úgy, mint két egyenrangú felnőtt. Ha azt várjuk, hogy ő ne szóljon bele a döntésünkbe, akkor persze pozitív, ha mi is eljutottunk már addig, hogy ne szóljunk bele az ő párválasztásába. Ezzel együtt lehet, hogy azzal szembesülünk majd, hogy a gyerek nem tudja elfogadni, hogy imádott apja helyébe más ember lép. Viszont ha saját szemükkel látják, hogy normális emberről van szó, úgyis megnyugszanak.

Ha a családunk amiatt hullott szét, mert másik partnert találtunk, vagyis a mi döntésünk eredménye volt a válás, valószínű, hogy a gyerekek nehezebben fogják elfogadni az új partnert, ehhez azonban türelem és idő kell, ami gyakran megoldja a felek közötti ellentéteket.

Ha jól akarjuk csinálni, sokkal óvatosabbnak kell lennünk, csak akkor lépjünk, ha már tényleg döntöttünk, és biztosak vagyunk benne, hogy ezt a döntést nem fogjuk visszavonni.