Fittnek lenni túlsúllyal?
A testmozgás egészségre gyakorolt hatásai vitathatlanok, de vajon arra is képes a mozgás, hogy a túlsúly és az elhízás következményeit ellensúlyozza? Lehetséges-e aktív életmódot folytatva túlsúlyosan is egészségesnek lenni?
A fenti kérdés már régóta foglalkoztatja szakembereket, a legújabb kutatások alapján azonban megdőlni látszik az a nézet, hogy a testmozgás kedvező hatásai képesek semmissé tenni a túlsúly és elhízás okozta károkat. [Túlsúlyról 25 kg/m2 testtömegindex (BMI) felett, elhízásról 30 kg/m2 BMI felett beszélünk. A 20 és 24,9 25 kg/m2 közötti testtömegindexet tekintjük normálisnak.]
Mára már egyértelműen igazolást nyert, hogy a túlsúly számos betegség kialakulásának a kockázatát fokozza. A felesleges kilók számának a növekedésével egyre csökken az esély az egészséges életre, fokozódik ugyanis a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás és a depresszió kialakulásának a kockázata is. A túlsúly, de még inkább az elhízás jelentősen rontja az életminőséget és végsősoron az élettartamot is megrövidítheti.
Egy, 527 000 spanyolországi lakos bevonásával végzett vizsgálat során a testsúly, a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége közötti összefüggést vizsgálták. A vizsgálatba bevont személyek 32%-a volt nő és 68%-a férfi, átlagéletkoruk 42 év volt. A vizsgálat során a bevont személyeket testtömegindexük (normál, túlsúlyos és elhízott) és fizikai aktivitásuk mértéke szerint csoportosították. A fizikai aktivitás mértékét a WHO ajánlása szerint határozták meg. Aktívnak számítottak azok, akik átlagosan legalább heti 150-300 perc közepes intenzitású aerob testmozgást végeztek (pl. gyaloglás, kocogás, biciklizés) és hetente legalább kétszer végeztek izomerősítő gyakorlatokat. A kevéssé aktív csoportba kerültek azok, akik mozogtak ugyan, de ettől kevesebbet, míg a harmadik csoportot a teljesen mozgásszegény életmódot folytató, inaktív személyek alkották. A szív-érrendszeri kockázatot a cukorbetegség, magas koleszterinszint, illetve magas vérnyomás előfordulásával mérték fel.
A vizsgálatba bevont személyek nagy részének egészséges testsúlya volt vagy a túlsúlyos csoportba tartozott. A résztvevők csupán 18%-a volt elhízott. A testmozgás tekintetében már nem volt ilyen kedvező a helyzet. A több mint félmillió bevont személy csupán 24%-a volt aktív, 63%-a egyáltalán nem végzett testmozgást. Magas koleszterinszint a bevontak 30%-ánál, magas vérnyomás 15%-nál fordult elő, míg a vizsgálatban résztvevők 3%-a volt cukorbeteg.
A rendszeres testmozgás kedvező hatásai bármely testsúlycsoportba tartozóknál megfigyelhető volt. Még a legkisebb mértékű testmozgás is csökkentette a magas vérnyomás, magas koleszterinszint és cukorbetegség kockázatát. És minél többet mozgunk, annál jobban érvényesülnek a kedvező hatások.
Riasztó azonban az, hogy a vizsgálatba bevont 527 000 személy 63%-a egyáltalán nem végzett testmozgást. A kutatók szerint a rendszeres és fokozatosan növekvő időtartamú és/vagy intenzitású testmozgás azonban szó szerint életmentő lehet. A hosszú és egészséges élethez nagyban hozzájárul már napi 15-30 perc séta is.
