Erre figyeljenek a szívbeteg a kánikulában
A tomboló nyári kánikula és a tartósan magas hőmérséklet nem csupán kellemetlen fülledtséget okoz, hanem elképesztően súlyos, fizikai kihívás elé állítja a teljes emberi szervezetet. Nagy melegben a szívünknek nagyságrendekkel keményebben és gyorsabban kell dolgoznia azért, hogy fenntartsa a normális belső testhőmérsékletet.
Dr. Mariusz Hochuł neves kardiológus arra figyelmeztet, hogy a nyári infarktus tünetei rendkívül csalókák és félrevezetőek lehetnek, így ha nem vagy elég éber, könnyen egy ártalmatlan emésztési problémának tudhatod be a halálos veszélyt jelző intő jeleket.
Miért akar tönkremenni a szívünk a forróságban?
Amikor a kinti hőmérséklet az egekbe szökik, a testünk azonnal mozgósítja minden belső tartalékát a hűtés érdekében. Ennek a folyamatnak a legfőbb eszköze az izzadás:
egyetlen forró napon akár 1,5 liter folyadékot is veszíthetünk a bőrünkön és a légzőrendszerünkön keresztül.
A hatalmas problémát az jelenti, hogy a távozó vízzel együtt létfontosságú ásványi anyagokat és elektrolitokat is veszítünk, amelyek elengedhetetlenek lennének a normális vérnyomásszabályozáshoz. Ha nem iszol elegendő vizet, a véred sűrűbbé válik, a szív oxigénigénye az egekbe szökik, ami közvetlenül szívizom-iszkémiához (vérellátási hiányhoz), majd egyenes úton szívrohamhoz vagy sztrókhoz vezet.
A helyzetet a modern életvitellel járó nyári stresszorok is súlyosbítják: az egzotikus országokba való utazás, a hirtelen klímaváltozás, a tűző napon végzett intenzív fizikai munka, valamint a hűsítőnek hitt, de valójában erősen dehidratáló alkoholfogyasztás mind-mind brutális csapást mérnek a szív- és érrendszerre.
A kardiológus szerint a krónikus szívbetegeknek, az időseknek és a visszérrel küzdőknek ilyenkor szigorúan tilos 11:00 és 15:00 óra között a napon tartózkodniuk, a lábakat pedig pihenés közben érdemes a szív vonala fölé emelni a keringés könnyítésére.
A leggyakoribb tünetek
A szívroham klasszikus tünetei – mint a kínzó mellkasi fájdalom, a fulladás, a légszomj, a hirtelen ájulásérzés és a hányinger – mellett nagyon gyakran jelentkeznek úgynevezett infarktust megelőző állapotok is. Ez jelenthet egy egészen enyhe fizikai megterhelésre fellépő, rövid ideig tartó szorító érzést a mellkasban, ami sajnos rendkívül könnyen összetéveszthető a sima gyomorégéssel vagy a refluxszal. A kisugárzó fájdalom ráadásul nemcsak a bal karba, hanem a jobb karba vagy akár az állkapocsba is lüktethet, a beteg pedig ijesztően sápadttá és hideg verejtékessé válhat.
„Ha ezeket a tüneteket tapasztalod, egyetlen másodpercet se késlekedj: azonnal tárcsázd a 112-es segélyhívót és kérj mentőt!” – hangsúlyozza Dr. Hochuł.
A mentőautóban azonnal elkészítik az EKG-t, amit digitálisan továbbítanak a kardiológiára, így a műtőcsapat már felkészülten vár.
A túlélés szempontjából a legfontosabb tényező az úgynevezett „aranyóra”, vagyis a tünetek megjelenését követő első 60 perc.
Ha ezen a kritikus időablakon belül a beteg eljut a specializált kórházi osztályra, a szívizom elhalása és a maradandó szívelégtelenség szinte teljes mértékben megelőzhető.
A klímaberendezés, ami hűsít, de sokkolhat is
Bár a légkondicionálás tűnik a leggyorsabb és legkényelmesebb menedéknek a hőség ellen, a szakértők komoly óvatosságra intenek a használatával kapcsolatban. Ha a kinti negyven fokból belépsz egy húsz fokra lehűtött helyiségbe, a tíz Celsius-fokos vagy annál nagyobb, hirtelen hőmérséklet-ingadozás brutális sokkot okoz a szervezetnek, ami azonnali érösszehúzódást és vérnyomás-kiugrást produkálhat.
Ez a hirtelen terhelés nemcsak fertőzésekhez és torokgyulladáshoz vezethet, hanem a szívbetegeknél azonnali görcsöt is kiválthat.
A kardiológusok szerint az arany középút az, ha a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbség soha nem haladja meg a 7°C-ot.
Ha nincs klímád, a lakást napközben teljesen leengedett redőnyökkel és sötétítőkkel védd a fénytől, és kizárólag éjszaka, a hűvösebb órákban szellőztess.
Nyári szívroham a nőknél
Klinikai kutatások kimutatták, hogy a nők esetében a nyári szívroham tünetei még a férfiakénál is sokkal rejtőzködőbbek: náluk a tipikus mellkasi szorítás helyett sokszor csupán extrém, megmagyarázhatatlan fáradtság, szokatlan hát- vagy lapockafájdalom, illetve alvászavar jelentkezik, amit a hőség számlájára írva gyakran teljesen figyelmen kívül hagynak.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (különösen a vízhajtók) hatása a kánikula miatti természetes értágulat és izzadás következtében felerősödhet, ami hirtelen vérnyomáseséshez és szédüléshez vezethet, ezért a nyári hónapokban feltétlenül egyeztetni kell a kezelőorvossal az adagok esetleges finomhangolásáról.
