Baradla-barlang látogatás
Hazánk egyik legismertebb természeti képződménye, a változatos formakincsű Baradla-barlang – vagy hétköznapi nevén az aggteleki cseppkőbarlang – 1995-től már az UNESCO világörökség része.
Hazánk egyik legismertebb természeti képződménye, a Baradla-barlang – vagy hétköznapi nevén az aggteleki cseppkőbarlang – 1995-től már az UNESCO világörökség része. A több mint 25 kilométernyi barlangrendszer a szomszédos Szlovákiába is átnyúlik. Hazánkban három bejáratából indulhatunk egy-egy vezetett túrára a kiépített járatokon, de ha kedvet kapunk, akár overallba öltözve, sisakkal és fejlámpával felszerelkezve, kúszva-mászva is bekalandozhatunk egy-egy szakaszt szakképzett barlangászok segítségével.
Ez a lejárat teljes mértékben mesterséges, 1890-ben nyitották a Magyarországi Kárpát Egyesület megbízásából, de az akkori turistaforgalom még nem igényelt fogadóépületet - ráadásul a víz és az elektromosság sem volt egyszerűen biztosítható. Ugyanakkor a Baradla leglátványosabb szakaszának látogatottsága a 20. század második felében növekedésnek indult, és elkerülhetetlenné vált valamilyen nagyobb infrastruktúra felhúzása: a tájba simuló, ízléses látogatóközpont a 21. század elején készült, aláereszkedve pedig a jósvafői kijárat felé a világ leghosszabb (2,3 km-es) villanyvilágítással, járdával, hidakkal kiépített barlangi túrája járható be (vezetéssel). (Korábban is álltak már itt különféle funkciójú, de a nagyközönség számára nem látogatható, a mainál jóval szerényebb épületek.)
A barlang kialakulásának kezdete 230 millió évvel ezelőttre, a földtörténeti triász korra tehető, amikor a területet még tenger borította. A vízben élő állatok meszes váza, ami a fiatalabb kőzetben manapság szabad szemmel is látható, felhalmozódott, majd összetömörödve mészkővé alakult. Következő lépésként a tektonikus mozgásoknak köszönhetően a kőzet hosszanti repedések mentén széttöredezett, és kisebb-nagyobb mértékben megemelkedett, létrehozva a mészkőhegységeket. A repedések között leszivárgó víz oldó, koptató munkájával jöttek létre a felszín alatti üregek, avagy barlangok, melyek egyes helyeken széles folyosókká, tágas termekké terebélyesedtek.
A barlangrendszer látványos elemei a változatos forma- és színvilágú cseppkövek. Keletkezésük hosszú és bonyolult folyamat. A repedéseken beszivárgó csapadékvíz a talaj gyökérzónáján áthaladva felveszi a benne lévő szén-dioxidot. A szénsavas oldat a réseken beszivárogva oldja a mészkövet, egyre nagyobb üregeket harapva a kőzetbe. A vízcsepp magával szállítja a kioldott meszet, ami aztán a barlang légterébe érve kiválik, így fentről épülni kezd a cseppkő. A lecsöppenő víz alulról is „építkezik” a vízcseppben lévő magas mésztartalom miatt, így függő és álló kövek is kialakulnak. A kettő összeérésével cseppkőoszlop jön létre.
A barlangrendszerben az átlagos hőmérséklet 10 °C, a relatív páratartalom 95-100%.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel
A Jósvafő és Aggtelek között közlekedő buszról a Vöröstó, barlang bejárati út nevű megállóban kell leszállni.
A buszmegállóból a táblák eltéveszthetetlenül mutatják az utat a barlang bejáratához, de a ZΩ jelzések is ide vezetnek (200 m).
Parkolás
A barlang bejáratát Miskolctól északra, Aggtelek és Jósvafő között találjuk.
A pénztár előtt kiépített parkolóban tudjuk letenni az autót.
Nyitvatartás
Túra indulási időpontok:
10:00, 12:00, 14:00, 16:00
A csoporttal érkező látogatókat kérik, a torlódás elkerülése érdekében jelentkezzenek be előzetesen telefonon a jegypénztárnál, vagy az Információs Irodánál.
A túrák 1 fő jelentkezése esetén is indulnak.
Hossz:
2,3 km
Időtartam:
kb. 100 perc
Nehézség:
közepes
Hőmérséklet:
+10 °C
Öltözködés:
meleg ruházat
Lépcsők száma:
598
