A leggyakoribb tápanyaghiányok
Az egészséges táplálkozás alappillére, hogy minél változatosabban étkezzünk, mert ez az egyik legjobb módja annak, hogy minden szükséges tápanyagból és vitaminból megfelelő mennyiséghez jusson szervezetünk. Ellenkező esetben hiányállapotok alakulhatnak ki, illetve számos panasz azokhoz kötődve.
Az egészségügyi ajánlások szerint egy felnőttnek naponta kétcsészényi gyümölcsöt és háromcsészényi zöldséget kellene ennie ahhoz, hogy minden fontos vitamin és tápanyag elegendő mennyiségben szerepeljen az étrendjében. Csakhogy ezt sokan nem tartják be, és van néhány olyan tápanyag, amelyből így nem visznek be eleget – olvasható a menshealth.com cikkében. Kifejezetten gyakori például a kalciumhiány, pedig kalciumra nemcsak a csontok és a fogak egészségéhez, hanem az erek és az izmok megfelelő működéséhez is nagy szükségünk van. Egy felnőtt számára a javasolt napi bevitel mennyisége 1000-1300 milligramm, ami körülbelül három adag joghurtnak vagy négy pohár sovány tejnek felel meg. Általában azoknál gyakori a kalciumhiány, akik kerülik a tejtermékek fogyasztását.
Amikor kevés a C-vitamin és a rost
Azoknál, akik szénhidrátszegény diétát követnek, gyakori a C-vitmin hiánya is. Ez a vitamin nemcsak a szabadgyökök káros hatásaival segít felvenni a harcot, de ahhoz is fontos, hogy szervezetünk megfelelően tudja felvenni a vasat a növényi eredetű ételekből. Az egészségügyi ajánlások szerint a napi minimális szükséges bevitel 90 milligramm.
Sokan állnak hadilábon a megfelelő rostbevitellel is. A rostok hosszú időre jóllakottságot biztosítanak, hozzájárulnak a vércukorszint egyensúlyban tartásához és az egészséges emésztéshez egyaránt. A rosthiány legfőbb oka, hogy nem eszünk elég hüvelyest, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonafélét. Gluténmentesen vagy szénhidrátszegényen táplálkozók körében is gyakori a rosthiány, aminek az egyik legnyilvánvalóbb jele a gyakori székrekedés. Az ajánlások szerint a napi rostbevitelnek el kellene érnie a 38 grammot – egy almában például 4 gramm rost található, egy csésze áfonyában pedig 8 gramm.
A kálium és az A-vitamin is nagyon fontos
Káliumra számos testi funkció megfelelő működéséhez szükség van: szerepet játszik a vesék, a szív, az izmok és az idegek működésében is. A túl alacsony káliumbevitel nyomán gyengülhetnek a csontok, valamint megnőhet a vesekő kialakulásának rizikója is. A káliumhiány elsősorban azoknál gyakori, akik nem esznek elég zöldséget és gyümölcsöt – a napi ajánlott bevitel mennyisége 3000-3400 milligramm. Egy csésze spenótban körülbelül 1400 milligramm kálium található.
Az A-vitamin-hiány is gyakoribb, mint gondolnánk – ez a zsírban oldódó vitamin fontos a látás és az immunrendszer egészségéhez, de hozzájárul a szív, a tüdő és a vesék megfelelő működéséhez is. Hiánya a bőr és a szemek szárazságát, szürkületi vakságot és immungyengeséget is okozhat. Az ajánlott napi bevitel mennyisége 900 mikrogramm, amit lazac, leveles zöldek, sárgarépa, sütőtök, barack, brokkoli és tejtermékek fogyasztásával érhetünk el legkönnyebben.
