Szerelem, szakítás és egy hatalmas buli: Madridból érkezik az év egyik legjobb szerelmesfilmje
A régi klasszikus romantikus vígjátékokat idéző, friss és elbűvölő spanyol film, A nyár utolsó napja a cannes-i filmfesztiválon mutatkozott be, és már vetítik a magyar mozik.
Ale filmrendező, Alex pedig színész. Tizenöt együtt töltött év után úgy döntenek, hogy külön utakon folytatják életüket, és valóra váltják Ale apjának régi tréfáját, miszerint az igazi ok az ünneplésre a különválás, nem pedig az egybekelés. Barátaikat és családtagjaikat is meghívják a szakítást ünneplő bulira, akik értetlenül szemlélik az eseményeket. Ők azonban biztosak a döntésükben. Vagy mégsem?
A pár jelenetről jelenetre újra és újra ugyanazt a bejelentést ismétli, szinte mindig ugyanazokkal a szavakkal. A hallgatóság reakciói azonban változnak. És Ale és Alex is változik, finoman, ahogy egyre kevésbé lesznek biztosak abban, amit mondanak...
A jelenben csak az elválás és a bulizás gondolata számít számukra, a film előrehaladtával azonban a szereplők visszaemlékeznek bizonyos dolgokra önmagukról és arról, hogy mit is jelent a szerelmük. Az érzelmek végül akkor hatolnak át Ale és Alex páncélján, amikor megnézik a fiatalabb korukban készült videókat. Vajon muszáj magunkat szerelmesen látnunk ahhoz, hogy újra szerelmesek legyünk?
„Az egymásra találásról szóló vígjátékokban van egy alapvető hasonlóság: a szerelem a beszélgetésen keresztül épül fel. A beszélgetéseken keresztül fejlődünk és nyerünk bizonyosságot. Ez a mindennapi élet filozófiája. Ha A nyár utolsó napja házaspárja különválási partit tervez, az talán csak egy módja annak, hogy együtt csináljanak valamit. Ráadásul számomra az eredeti címben – Volveréis („Vissza fogsz térni”) – van valami mögöttes tartalom, amelyben megjelenik az újraházasodás gondolata” – mondta el a rendező, Jonas Trueba a filmről egy, a cannes-i bemutató előtt készült interjúban.
„Soha nem derül ki egyértelműen, hogy mi az oka a szétválásuknak. A párokról és szakításokról szóló filmek átalában nyilvánvaló drámákat mutatnak be: gyerekek, hűtlenség... Ez a film nem ilyen. Meg akartam fosztani minden hétköznapi, felismerhető elemtől; azt akartam, hogy éteri maradjon. Ezáltal a klasszikus romantikus vígjátékokat idézi. Imádom például Leo McCarey Kár volt hazudni című filmjét. Talán ez az a film, amire a legtöbbet gondoltam közben. A Cary Grant és Irene Dunne által alakított pár már az első jelenetben bejelenti, hogy szakítani fognak. Mindketten hűtlenséggel gyanúsítják a másikat, de a valóságban ez nem számít. A tét abban rejlik, hogy szükségszerűen provokálják egymást a szakítás gondolatával, hiszen biztosan tudják, hogy csak így tudnak megbocsátani egymásnak, és csak így élhetik meg újra a szerelmüket. A filmemben egyértelmű volt, hogy nem akartam valódi okot a pár szakítására. Ennek végig kérdésként kellett lebegnie a film felett” – tette hozzá Trueba.
A nyár utolsó napja főszereplő párosát Itsaso Arana és Vito Sanz alakítják, a rendező, Jonas Trueba velük közösen jegyzi a forgatókönyvet is.
Nézd meg a film előzetesét!
