Az élet művészete - Magyar Nemzeti Galéria
Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)
A tárlat megtekinthető: 2025.04.05 – 10.04. között.
A fotót készítette: Szabó Csilla
Vigh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy legutóbb 2022-ben fordult a Magyar Nemzeti Galéria a plakát műfajához. Három évvel ezelőtt az Art Deco került a középpontba, plakátművészetével és tárgykultúrájával. Annak a kiállításnak a zárásakor merült fel az ötlet, hogy kicsit időben visszalépve, egy szintén izgalmas és sokrétű tárlatot hozzanak létre. A falakon 120 plakátot láthatunk, melyek visszarepítenek az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, ami egy különleges időszak volt mind gazdasági, mind kulturális szempontból. A teremben sétálva feltárul előttünk egy különleges és újszerű városi világ, hiszen ekkor már a színházak, a kabarék, a gyógyfürdők, a sportesemények alkották a mindennapi életet, ez a kiállítás pedig ezek világát eleveníti fel. Az események, mint filmkockák peregnek előttünk, betekintve ezáltal a korabeli emberek életébe.
A plakát egy különleges műfaj, mert nemcsak képzőművészeti alkotás, hanem a reklám nyelve is, hiszen a legújabb árucikkeket a plakátok segítségével reklámozták akkor, mint ahogyan ma is. A tárlaton látható Faragó Géza Tungsram plakátja is, mely a kiállítás legizgalmasabb eleme.
Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurárora szerint a szecesszió volt az első nagy átfogó modernkori stílusirányzat, melynek követői arra törekedtek, hogy az élet minden területén nyomot hagyjanak és ez sikerült is. A plakátművészet, ami az építészet, az iparművészet és a tárgykultúra mellett ekkor vált különlegessé, mivel a kor nagy festői is készítettek plakátokat: Alfons Mucha, Toulouse-Lautrec, Pierre Bonnard, Rippl-Rónai József, Ferenczi Károly, Faragó Géza és még sok más kiemelkedő alkotó, akiknek műveit itt megcsodálhatjuk. A törekvés, hogy a plakát is magasabb elismerésben részesüljön, megalapozott volt, hiszen jelen tárlat is bizonyítja, hogy ez a műfaj is joggal szakított ki magának szeletet a magas művészetben.
Az első szekció a nemzetközi szecesszió sokszínűségét mutatja be, néhány jeles képviselőjének a művein keresztül, mint például Mucha, aki a bizánci mozaikokból sokat merített, míg mások az ornamentikát és az ókori görög vázák világát idézik mitológiai jelenettel, de itt látható még a bécsi szecesszió néhány kiválósága is, geometrikus formavilágával.
A második szekció a magyarországi plakátművészetet és szecessziót vonultatja fel. Érdekesség, hogy a két műfaj nagyjából egyszerre indult be az 1890-es években hazánkban. A hazai úttörő ebben a műfajban Rippl-Rónai József volt, aki mellett Vaszary Jánost, Ferenczi Károlyt említhetjük még meg.
A fotót készítette: Szabó Csilla
A harmadik szekciótól indulnak a korszak mindennapi életét bemutató plakátok, hiszen azok mindig valamihez kapcsolódnak, legyen az egy termék, vagy egy kiállítás, vagy egy esemény. Itt a szecessziós polgári lakás néhány bútorral és Zsolnay kerámiák tekinthetőek meg. Itt láthatóak még a szabadidővel kapcsolatos plakátok, ahol elénk tárul, hogy mivel töltötték a korabeli emberek a szabadidejüket, milyen szórakozási formák voltak, például ekkor tájt terjedt el a biciklizés. Itt kapott még helyet az állatkert, ami 1910-ben nyitott újra gyönyörű szecessziós épületeivel, láthatjuk milyen plakátokon csalogatták be a látogatókat.
A negyedik szekció a századforduló éjszakai életével foglalkozik, itt például a szociális élet kiemelkedő helyszíneit láthatjuk, a színházi életet vagy a kávéházi életet, kiemelve a japán kávéházat, ami a vitrinben is megtekinthető. Nagyon jó állapotban maradtak meg kültéri asztalok és székek. Akár ezeken a székeken is ülhettek nagy festőink, mint például Fényes Adolf, Szinyei- Merse Pál vagy Rippl-Rónai József. Érdemes még itt kiemelni az Edison Mozgó plakátot, amely a mozit hivatott hirdetni, ami ekkortájt lett egy vásári látványosságból a polgári elit számára is értékelhető szórakozási forma. Nagyon nagy dolog volt ekkor a mozgó film. A mozi plakátok érdekessége, hogy nem a filmeket hirdették, hanem magát a mozit. A filmeket később, csak az 1910-es évek vége felé kezdték megjeleníteni plakátokon.
Az ötödik szekcióban a korabeli hölgyeket láthatjuk. Azért kaptak egy külön szekciót a nők, mert egyrészről amióta reklám van, a hölgyekkel hirdetnek mindent, másrészről pedig azért, mert a századforduló fő alakja is a nő. Az itt látható plakátok érdekessége, hogy máshogy jelenik meg egy hölgy, ha a plakát férfiak részére szól (például egy Törley reklámnál) és máshogyan, ha nőknek szóló terméket vagy szolgáltatást hirdetnek, ilyen például a divat. Ebben a szekcióban kapott helyet a híres Tungsram plakát, ami tulajdonképpen egy izzó reklámja. Meg kell említeni a macska fehéren világító szemét és a háttérben látszó házak ablakait is, ahol mindegyikben fény van. Maga a hölgy arcát is megvilágítja valamilyen fény, de azt nem látjuk milyen. Tehát a plakát minden elemén a fény dominál és még a női alak sziluettjébe is beleláthatunk lámpatestet.
A hatodik szekció az új idők pátosza. Egy már átalakult világban vagyunk, ahol a gazdasági és társadalmi viszonyok is megváltoztak, ennek voltak nyertesei és vesztesei is. Az erőteljes fejlődés elemei a nemzetközi vásárok és kiállítások, sajtó plakátok voltak, itt többet is láthatunk ezekből. Komoly ára volt azonban ennek a gyors átalakulásnak, például a társadalmi problémák, emigráció, nagy elszegényedés, alkoholizmus. A tárlat utolsó falán ezt az ellenpólust láthatjuk.
További információk a Magyar Nemzeti Galéria oldalán.
Készült: Budapest, 2025.04.03.
