Tornóczky Anita őszintén vallott a szülés utáni nehézségekről
Három hete született meg Tornóczky Anita második kisfia, Miló. Bár a család boldogsága határtalan, a kétgyermekes édesanya számára korántsem felhőtlen a szülés utáni időszak: az újszülött egészségéért érzett aggodalom, a szoptatás körüli nehézségek, a nagyobbik fia dackorszaka és a terhesség alatt kezelhetetlen lábtörés is megnehezíti a mindennapjait. Anita őszintén beszélt a hormonális hullámzásról és a kimerültségről, de arról is, miért nem cserélné el semmire azt, amije van.
Tornóczky Anita három hete adott életet a második kisfiának, Milónak, így párjával, Miklóssal már négytagú családként élik a mindennapjaikat. A boldog időszak azonban számos kihívást is tartogat: miközben az újszülött miatt aggódik, a nagyobbik fia, Noel is nehezebben alkalmazkodik a megváltozott családi helyzethez. Az édesanya a szoptatással kapcsolatos nehézségekről, a szülés utáni hangulatingadozásokról és egy, a terhessége alatt kialakult lábtörésről is beszámolt.
A dackorszak közepén érkezett a testvér
Tornóczky Anita a közösségi oldalán osztotta meg a követőivel, hogyan érzi magát három héttel a második kisfia születése után. Nem csupán a boldog pillanatokról számolt be, hanem azokról a nehézségekről is, amelyekkel két kisgyermek édesanyjaként nap mint nap szembesül.
„Ma pontosan három hete, hogy Miló jóvoltából kétgyerekes anyuka lehetek. Ilyen kis korkülönbséggel csodálatos és egyben kihívásokkal teli ez az időszak, és valószínűleg az elkövetkezendő 20 év is az lesz” – írta.
A családban ugyanis nemcsak egy újszülött érkezéséhez kell alkalmazkodniuk, hanem a kétéves Noel dackorszakához is. Anita szerint a testvér születése a kisfiú életében is változást hozott, ami időnként a viselkedésében is megmutatkozik.
„19-re lapot húz az ember, ha a dackorszak közepén a kétéves lelkivilágát még egy testvérrel is megzavarja” – fogalmazott az édesanya, aki ugyanakkor úgy gondolja, a kis korkülönbség hosszabb távon előnyös lehet a testvérek kapcsolatában.
„Ennek ellenére azt gondolom, az időzítés jó, és nekik nagyon jó lesz, hogy ilyen kicsi korkülönbséggel születtek. Noel egyébként Milót szereti, csak minket büntet” – tette hozzá.
„Milót sokkal jobban féltem, mint Noelt valaha”
A második gyermek érkezése Anita számára nemcsak a családi mindennapok átalakulását jelenti. Bevallása szerint az újszülött miatt is jóval többet aggódik, mint annak idején az első kisfia születése után.
Elmondta, hogy Noel és Miló születési adatai között ugyan nincs jelentős különbség, mégis egészen másként látja most a kisebbik gyermekét.
„Noel hiába volt első gyerek, már a születésekor láttuk, mennyire erős. És bár leírva talán nem tűnik nagy különbségnek, hogy a kisöccse és közte mindössze 300 gramm és 3 centiméter a különbség Noel születési értékeihez képest, ha valahogy Milóra ránézek, akkor is azt látom, hogy nemcsak kisebb, de jóval törékenyebb is, és valahogy az evésben sem elég ügyes sokszor” – mesélte.
Az újszülött törékenységének érzete és az etetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt Anita nehezebben tud megnyugodni. Eközben a szülés utáni hormonális változásokkal is meg kell küzdenie, amelyek az első gyermeke születése után nem okoztak számára hasonló nehézségeket.
„Azt gondolom, a terhesség utáni depresszió még messze van, inkább erős hangulatingadozásnak nevezném, némi borúlátással és kétségbeeséssel fűszerezve, de ez természetes, és szerencsére ezt a családom is így gondolja. Ahol tudnak, ott segítenek” – fogalmazott.
A szoptatás szintén komoly kihívást jelent számára. Anita arról is írt, mennyire megterhelő, amikor a környezet elvárásai és a saját bizonytalanságai egyszerre nehezednek rá.
„Milót – talán a kis születési súlya és korai érkezése okán – sokkal jobban féltem, mint Noelt valaha féltettem, és még arra a bizonyos szülés utáni hormonális hullámvasútra is sikerült felülnöm. A tejem vagy ömlik, vagy abszolút nincs, és a külvilág mindent elkövet azért, hogy azt hidd, ez csak rajtad múlik, úgyhogy nyugodtan legyen bűntudatod is” – írta a közösségi oldalán.
Noelnek is időre van szüksége az új helyzethez
A két kisfiú közötti kis korkülönbség miatt a család életében egyszerre van jelen az újszülött gondozása és a totyogókor sajátos időszaka. Anita szerint Noel viselkedésében egyelőre nehéz különválasztani a testvére érkezése miatti változásokat a dackorszak természetes velejáróitól.
„Noelnél azonban eggyel nehezebb megállapítani, hogy a trónfosztás zavarja vagy a dackorszak miatt nehezebb most vele. Megváltozott az időbeosztásunk, nem úgy eszünk, nem úgy alszunk, természetes, ha egy gyereket ez megvisel” – mondta.
Az édesanya szerint a kisfiú időnként az egyik, máskor a másik szülőhöz ragaszkodik jobban. Igyekeznek úgy alakítani a mindennapokat, hogy Noel továbbra is megkapja a számára szükséges figyelmet.
Ebben a párja, Miklós is fontos szerepet vállal: szülési szabadságot vett ki, hogy az első hetekben együtt lehessen a család. Anita a bölcsődei időbeosztáshoz is alkalmazkodik, és már úgy szervezi a délutánjait, hogy ő mehessen Noelért.
Hónapok óta fájdalmas lábtöréssel küzd
A családi kihívások mellett Anita egy régóta húzódó egészségi problémával is kénytelen foglalkozni. A terhessége hetedik hónapjának környékén erős fájdalmat érzett a lábfejében, ám a várandósság alatt nem tudták megfelelően kivizsgálni a panaszát.
„A hetedik hónap közepe környékén éreztem, hogy valami baj van, mert pokoli fájdalmat éreztem a lábfejemben. Valószínűleg az ödéma és a plusz súly feszítette annyira a lábközépcsontomat, hogy eltört. Ez azonban mostanáig csak orvosi sejtés volt” – idézte fel.
A szülés után, miután a vizesedés lement a lábáról, végre röntgenvizsgálatra is sor kerülhetett. Ekkor derült ki, hogy fáradásos törésről van szó, a csont pedig addigra már részben összeforrt.
„Most, hogy lement a vizesedés a lábamról, és meg tudták röntgenezni végre, láthattam, hogy már félig összeforrt csontom” – számolt be.
A fájdalom továbbra is fennáll, de Anita szerint a gyógyulás jelenlegi szakaszában már nincs jelentősége a terápiának.
Bár a szülés utáni hetek a vártnál jóval több nehézséget hoztak számára, az édesanya úgy érzi, a családja közelsége segít átvészelni ezt az időszakot. Nem titkolja, hogy elfáradt, és vannak pillanatok, amikor eluralkodik rajta a kétségbeesés, de mindez nem változtat azon, mennyire hálás a gyermekeiért.
„Szóval, amikor kérdezitek, hogy vagyok, ezek futnak át a fejemen. De a lényeg, hogy, bár kimerült vagyok és sokszor kétségbeesett, semmiért nem cserélném el, ami van. Csoda” – fogalmazott.
