Geszti Péter a házasságáról beszélt
Geszti Péter május 9-én ünnepli a 61. születésnapját, az ünneplést pedig idén kicsit előbbre hozták, és a családdal Amszterdamban töltöttek néhány napot. A mindig vidám rapper szerint ez most az aratás kora nála, rengeteg új projektre készül. Ellárulta a boldog házasság titkát.
Hogyan ünnepled a 61. születésnapod? A kerek 60-at egy dupla koncerttel köszöntötted az Arénában, ezek után milyen lesz az idei?
– Valójában sosem voltam az önünneplés híve, sem a jubileumoké... Tavaly a feleségem, Edit mondta, hogy Petikém, ünnepeljük meg ezt a hatvanat. Az ő születésnapja 10-én van, az enyém 9-én, éjfélkor összeér a kettő, így mindig közösen ünneplünk. Mondtam neki, hogy ha mindenkit meghívnánk, akit szeretnénk, az igen drága buli lenne, erre jött az ötlet, hogy mi lenne, ha nem vinné, hanem hozná a pénzt a kerek szülinap. (nevet) Arról nem is beszélve, hogy 28 ezer emberrel együtt ünnepelni mekkora mentális értéket jelentett.
Ehhez képest az idei milyen lesz?
– Igazából egy kicsit már meg is ünnepeltük, mert a családdal most töltöttünk néhány napot Amszterdamban. Nagyon jól éreztük magunkat mi is, a lányok is, sőt, közös ajándékot is vettünk, egy absztrakt szobrot, amit egy galériában láttunk meg, s mindketten beleszerettünk.
Hogy tekintesz a korodra? Ijesztő kimondani, hogy 61, vagy egyáltalán nem foglalkoztat?
– Igazából szeretném 16-nak olvasni, de nem tudom, mert a nagyobbik lányom ennyi. (nevet) Néha zavarba jövök, ha belenézek a tükörbe, és megkérdezem magamtól, hova tűnt el ennyi év, hogy telhetett el ilyen gyorsan az idő. Lassan abba a korosztályba lépek, amikor többet beszélünk a biológiai állapotunkról, betegségekről, mint a világ dolgairól. Van egy mondás, miszerint az egyszeri ember számára az időskor a tél évszaka, míg a tudatos ember számára ez az aratás időszaka. Én az utóbbit érzem, és nyilván nem az anyagiakra gondolok, hanem sokkal inkább arra a rengeteg tudásra, tapasztalatra, ambícióra, ami hatalmas örömforrás.
Mi a helyzet a munka terén, készülsz új projektekkel, műsorral, albummal?
– Pörög az élet, hiszen egy új albumot írok magamnak, 15 dal lesz rajta funk stílusban, ez nagyon inspiráló számomra. Dés László barátommal elkezdtük írni a Petőfi-musical dalait, ráadásul december 29-én a munkakapcsolatunk és barátságunk 30. évfordulójára megrendezzük életünk koncertjét is az MVM Dome-ban. Május 12-én lesz a Váczi Eszterrel közös Vabadaba-koncertünk utolsó felvonása ebben az évadban. Ősszel folytatódik az Adom a napom a VIASAT3-on, de egyéb meglepetéssel is készülök, amikről még nem beszélhetek. De a szinkron is ismét jelen van az életemben, persze, megint egy kis gyagyás figurának adom a hangom; a mozikban most futó Csongor és Tündében Kurrah szólal meg a hangomon.
A Friderikusz Sándorral közös podcastedben, a Geszti +-ban egy egészen más oldalad ismerhettük meg. Mély beszélgetések, pszichológia, kapcsolatok, mikor jött nálad ez a „megbölcsülés”?
– A bölcsészkarról hoztam talán... De – a viccet félretéve – valójában korábban is bennem volt, csak a zenében adtam ki magamból, noha a legtöbb ilyen dal nem lett felkapott sláger. Nagyon megtisztelő volt, hogy Friderikusz Sándor rám gondolt és így alkalmam volt mélyebben is beleásni magam lélektani kérdésekbe. Az optikai csalódás velem kapcsolatban valószínűleg a pozitív gondolkodásmódomnak volt köszönhető korábban, de ez nem jelenti azt, hogy mindenből viccet csinálok és nincsenek mély gondolatok bennem. Kihívás volt ez a podcast, de valójában évi 30-40 motivációs előadást tartok vállalatoknak, ahol a tanári végzettségem is érvényesülhet valamennyire.
Emlékezetes volt a feleségeddel, Dietz Edittel közös adás, ahol a házasságotok kulisszáiba is bepillanthattak a nézők. Mennyire esett nehezetekre így megnyílni?
– Nem egyszerű feladat, olyan, mint amikor azt mondják, ülj le és írd le a húsz legfontosabb gondolatodat az életről. Nyilván bennünk van egy csomó minden, de amikor elkezdjük összeszedni, rendszerezni ezeket, olyan dolgok kerülhetnek felszínre, amelyek révén mélységes igazságokhoz és önmagunk jobb megértéséhez tudunk eljutni. Nagyon mélyre ment ez az adás, ügyelnünk kellett arra, hogy őszinte legyen, de az intimitásunknak olyan része táruljon fel, ami azért nem hoz zavarba senkit. Emellett kritikus és szeretetteljes és elfogadó legyen.
Sosem hallott őszinteséggel beszélt 14 éve tartó házasságukról Geszti Péter és Dietz Edit. A házaspár szinte sosem enged bepillantást a kapcsolatába, ám most Edit volt Geszti Péter vendége a Friderikusz Sándor YouTube csatornáján futó Geszti+-ban.
A feleséged később azt mondta erről, hogy a beszélgetés alapjaiban változtatta meg a kapcsolatukat. Te ezt hogy élted meg?
– Olyan ez, mintha óriási ékszerekkel ruháznánk fel egymást, az elfogadás, a megbecsülés és a kritikák értékeivel. Nem járunk pszichológushoz, de azok, akik járnak, azt mondják, a kibeszélések után minőségibb tud lenni egy kapcsolat. Ha úgy tetszik, ez volt a mi saját –nyilvános – terápiánk. Heti legalább egyszer elmegyünk ketten egy nagyot sétálni, és csak beszélgetünk hosszan, ez rendbe is rak minket. Egy kapcsolatra időt kell szánni, ápolni kell. Nem legyőzni kell egymást, hanem megérteni a másik érzelmi szükségleteit. Szülőként pedig azt vallom, hogy időben kell elkezdeni mindent, mert nem mindegy, hogy a lányaim mit látnak, milyen szülői kapcsolati példa van előttük, illetve hogyan látják majd magukat egy kapcsolatban.
A két lányod közül ki hasonlít jobban rád?
– Teljes kereszteződés mindkét lány, Sára is és Lenke is. Mindez úgy, hogy az egyikük külsőleg hasonlít jobban rám, a másikuk meg belsőleg, és ugyanez fordítva Editnél. Néha visszanézünk gyerekkori képeket magunkról, és nagyon meghatódunk azon, hogy köszönnek vissza bennük a generációk, a szüleink, nagyszüleink.
Az édesanyád, az ország Márta nénije több mint egy éve hunyt el... Szoktad hallani a fejedben a jellegzetes mondatait?
– Anya igazi helikopter-anya volt, rengeteg mondása, szófordulata él bennem, néha engem is meglep, amikor kimondok valamit, és olyan, mintha ő mondta volna. Persze, az ő szótárában nem létezett a disztingválás, én azért jobban ügyelek, mit ejtek ki a számon. (nevet)
Hogyan emlékeztél meg a halála első évfordulójáról?
– Kapott egy szép, új „lakhelyet”,most már a többi elhunyt családtaggal lakik együtt. Szerintem tetszene neki, bár már hallom is szinte, ahogy mondja, hogy „kisfiam, lehetett volna kicsit nagyobb és világosabb színű az a sírkő”. (nevet) Edit is szokta kérdezni, hogy eszembe jut-e. Hiányzik persze borzasztóan, de ilyenkor mindig eszembe jut, mennyire igaz, miszerint ahhoz, hogy szeressünk valakit, nem feltétlenül kell fizikailag jelen lennie. A rá gondolás is örömet okoz, ez megmaradt. A pozitív gondolkodásmódban jelen tud lenni a spiritualitásnak az a fajta érzelmi szépsége, érzékeny része is, ami elviselhetővé teszi az elmúlás kérlelhetetlenségét és a küzdelmet elfogadássá szelídíti.
