Robottörvények
Az ipari alkalmazásokat követõen, az utóbbi években egyre több robot tûnt fel a háztartásokban és az irodákban is. Árthatnak-e nekünk, és ha igen, miként elõzzük meg a veszélyeket? Szükséges-e a kifejezetten rájuk vonatkozó szabályozás?
Részlet az I Robot c. filmbõlIsaac Asimov, a kultikus amerikai sci-fi író már a második világháborút követõ években papírra vetette híres robottörvényeit. Csakhogy azok egyelõre kifejezetten a képzelet világában létjogosultak. Több okból is, de elsõsorban azért, mert a gépekrõl kvázi-emberi intelligenciát feltételezett.
Napjaink valósága nem igazolja a vizionárius szerzõt, és Colin Angle, a Roomba porszívót jegyzõ iRobot vezetõje szerint a közeljövõben sem változik a helyzet: hiába lesz egyre több humanoid, a háztartási munkákat egyetlen – intelligens – gép helyett részfeladatokra szakosodott heterogén robotrajok végzik majd el.
Biztonság, veszély, szex
Ám, ha nem is lesznek értelmesek, kárt mindenképpen okozhatnak. A robotikai tevékenység következtében halállal végzõdõ elsõ baleset 1981-ben, Japánban történt, Kenji Urada, harminchét éves gyári munkás volt az áldozat.
A gépek azóta ugyan egyre biztonságosabbak lettek, de a veszélyek megmaradtak. 2005-ben az Egyesült Királyságban például hetvenhét robotokkal kapcsolatos balesetet rögzítettek a statisztikák. $beszur$
A szaporodó háztartási és irodai alkalmazások pedig újabb veszélyeket rejtenek magukban, s mindez azt jelenti, hogy a fejlesztõknek a korábbiaknál sokkal komolyabban kell foglalkozniuk a biztonsággal és megbízhatósággal.
KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!