Csodálatos fotó a Földről a Rosettától
A Rosetta közeledése során lenyűgöző új felvételeket készített anyabolygónkról (nem mintha sok bolygónk lenne még, ahová esténként a munkából hazamehetünk).
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta szondája - amely pénteken került legközelebb a Földhöz harmadik és egyben utolsó elrepülése során - számos új fotót készített.
OSIRIS szűklátószögű kamerája három képet készített a Földről narancs, zöld és kék szűrővel, 633 ezer kilométeres távolságból. A három felvétel kombinálásának eredménye a megvilágított kék félhold - vagyis félföld.
A kombinált képek a Földet kékes-ezüstként ábrázolják, ahol a Déli-sark durván a középpontban helyezkedik el. Az Antarktisz körvonalai láthatóak a déli-sarki örvénylést alkotó felhők alatt.

A part előtt elhelyezkedő jégcsoportok - erős visszatükröző hatásuk miatt - fényes foltokat okoznak a felvételen.
A Rosetta 2004-ben indult azzal a céllal, hogy 2014-ben alacsony orbitális pályára álljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, mielőtt landolási helyszínt választana, hogy lebocsássa Philae landoló egységét. Aztán a Rosetta első sorból figyelheti, hogy a Nap közelébe kerülő üstökös leveti külső burkát, és létrejön csóvája.
Az OSIRIS - Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System - szűk- és nagylátószögű kamera, amely nagyfelbontású képeket készít majd az üstökös magjáról, és azokról az aszteroidákról, amelyek mellett a Rosetta missziója során elhalad. Emellett segíti majd a legjobb landolási helyszín kiválasztását.
(Forrás: MTV, ESA, Space.com)
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta szondája - amely pénteken került legközelebb a Földhöz harmadik és egyben utolsó elrepülése során - számos új fotót készített.
OSIRIS szűklátószögű kamerája három képet készített a Földről narancs, zöld és kék szűrővel, 633 ezer kilométeres távolságból. A három felvétel kombinálásának eredménye a megvilágított kék félhold - vagyis félföld.
A kombinált képek a Földet kékes-ezüstként ábrázolják, ahol a Déli-sark durván a középpontban helyezkedik el. Az Antarktisz körvonalai láthatóak a déli-sarki örvénylést alkotó felhők alatt.

A part előtt elhelyezkedő jégcsoportok - erős visszatükröző hatásuk miatt - fényes foltokat okoznak a felvételen.
A Rosetta 2004-ben indult azzal a céllal, hogy 2014-ben alacsony orbitális pályára álljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, mielőtt landolási helyszínt választana, hogy lebocsássa Philae landoló egységét. Aztán a Rosetta első sorból figyelheti, hogy a Nap közelébe kerülő üstökös leveti külső burkát, és létrejön csóvája.
Az OSIRIS - Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System - szűk- és nagylátószögű kamera, amely nagyfelbontású képeket készít majd az üstökös magjáról, és azokról az aszteroidákról, amelyek mellett a Rosetta missziója során elhalad. Emellett segíti majd a legjobb landolási helyszín kiválasztását.
(Forrás: MTV, ESA, Space.com)
Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges
ERRŐL BESZÉLÜNK
Magányos vagy? Ismerkednél? Társat keresel?
Próbáld ki Magyarország legnagyobb társkereső oldalát a Randivonal.hu-t, ahol biztosan te is megtalálod a párodat! Több mint 800.000 társkereső keresi párját nálunk! Randivonal, az igényes társkereső!





KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!