• brands
• wow
• randi
• chat
• izé
• Funpic
• Ezotéria
• Hasznos

A túlzott higiénia

2004. 09. 26. 00:00

Modern idõkben úgy tûnik, már egy kis piszok is kell az egészséghez. A higiénia az orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartozik, ám ha túlzásba viszik, ellenkezõ hatást érhetünk el vele, és a baktériumokkal való ritkább érintkezés ártalmas is lehet. Ezért sokan napjaink életmódját teszik felelõssé az allergiás betegségek, ezen belül az asztma terjedéséért.

Feltételezik, hogy az emberek egy részénél az allergia kialakulására azért kerül sor, mert gyermekkorukban szüleik, hogy védjék õket a fertõzésektõl, túlzott tisztaságot biztosítottak számukra. Ilyen körülmények között a gyermekek immunrendszere nem tudta megtanulni a baktériumok és egyéb anyagok (házi por, macskaszõr, virágporok, stb.) kezelését, és így késõbb túlreagálja a velük való találkozást. Megfigyelték, hogy ahol több testvér él a családban, s a higiénia nehezebben fenntartható, az asztma ritkábban jelentkezik. A megbetegedések száma csökkent azoknál is, akik életük elsõ félévét csecsemõotthonban töltötték. A higiénia-elmélet hívei feltételezik, hogy a fejlõdõ szervezet immunrendszerét némi piszokkal kellene edzeni ahhoz, hogy mûködni tudjon. A higiénia-elméletet azonban nem fogadja el mindenki. Számos betegségért a nem kielégítõ higiéniai körülmények tehetõk felelõssé.Egy brit bristoli vizsgálatban például azt figyelték meg majdnem tízezer szülõ bevonásával, hogy milyen gyakran fürdetik 15 hónapos gyermekeiket, és mossák meg kezüket, arcukat. Megállapították, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei naponta több mint ötször mossák meg az arcát, illetve napi két alkalomnál többször fürösztik, késõbb nagyobb valószínûséggel produkálnak allergiás és asztmás tüneteket.



Egyesek szerint azoknál, akik természetes úton nem kapták meg a kellõ "baktérium adagot", injekció formájában lehetne pótolni a hiányt. A "piszokinjekció" (dirt vaccine) nevû védõoltással az angol John Stanford professzor több éves kutatómunka keretében foglalkozott. Megfigyelte, hogy Ugandában a tuberkulózis megelõzésére szolgáló BCG lepra ellen is hatásos, fõleg a Kioga tó környékén élõ emberek között. Úgy találta, hogy az ottani talajból kitenyésztett Mycobacterium vaccae nevû ártalmatlan baktérium hatására növekedett a szervezetben az immunrendszer hatékonyságát javító, baktérium, vírus és tumor-ellen ható anyagok termelése. A bíztató kísérletek azonban elakadtak, mert a gyógyszerként való bevezetést megelõzõ utolsó vizsgálatok nem voltak eredményesek... Franklin Benjamin szerint: "Ne tûrj szennyet testeden, ruhádon, lakásodban", ezzel szemben Pabló Picasso így vélekedett: "Nem szabad túl sokat mosakodni, mert nem egészséges". Úgy látszik, hogy az igazság a két híres ember véleménye között, középúton lehet.



A szappan dicsõ kora

Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges