Elsõ évben kirúgták a színmûvészetirõl
A Zenthe. Csak azt hívják így, akit a nézõ szívébe zárt, magáénak érez. A Rákóczi hadnagya, a Tenkes kapitánya vagy a Szomszédok Taki bácsija – Zenthe Ferenc, a nemzet színésze – valóban mindenkié.
Róla írt könyvet Molnár Gál Péter, amelybõl szerkesztett változatban közlünk részleteket.
– Ülünk a Szabadság tér peremén, a Farger kávéház teraszán. Balázs, a huszonéves pincér lelkendezve rácsodálkozik Zenthe Ferencre: a Tenkes kapitánya!
Mintha Toldi Miklós inná személyesen a feketéjét. A sorozat elsõ adását 1964-ben, vagyis a jelenet elõtt 41 évvel mutatták be. Balázs nem is élt. Zenthe el is felejtette volna televíziós szereplését, ha nem emlékeztetnék rá lépten-nyomon.
Kultfilm lett. Apáról fiúra, unokára szálló mozimaradandóság. Önálló életet él, mint János vitéz, Háry János vagy éppen Toldi Miklós kisöccse. Zenthe nézõi szemében hozzánõtt a kuruc legény szerepéhez – írja könyvében Molnár Gál Péter.
Pedig nem is akart színész lenni. Szerepelt az iskolai színjátszócsoportban, de fõleg atlétikai eredményeivel tûnt ki. Apja megfellebbezhetetlen polgári tudattal közölte: „tisztességes szakmát” kell tanulnia.
Beiratkozott hát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre, bár többször is elmondta, nem szerette a pénzt. Nem csoda, hogy soha nem lett belõle közgazda.
Gólyaként összebarátkozott a nála két évvel fiatalabb, jogi karra járó Péchy Sándorral (Pécsi Sándor nevét akkor még így írták), aki nem akart egyedül színészi felvételi vizsgára menni.
Rábeszélte Zenthét, jelentkezzenek együtt az akadémiára. Vonakodott vele menni, ugyanis a jelentkezési díj 20 pengõ volt. Otthonról 18 pengõt kapott, fináncegyetemi tanulmányaira.
Péchy kölcsönözte a hiányzó két pengõt. Így lettek mindketten színinövendékek. Zenthét egy év után fegyelmezetlensége miatt kidobták.
Indexébe beírták: komolytalan, ha akar, egy év múlva jelentkezhet. 1942-ben „kimarad” a tanulmányokból, megkapta SAS-behívóját. Felderítõ lesz a pesti zászlóaljnál...
Forrás: Színes Bulvár Lap
KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!