Süllyed a világ
Ijesztő ütemben süllyed néhány metropolis a természet kizsákmányolása miatt.
Számos város indult meg a szó szoros értelmében a lejtőn: a gázlelőhelyek kiaknázása és a talajvízkinyerés miatt ijesztő ütemben süllyednek.
Hollandiát magasabb gátak hivatottak megvédeni a tengerszint emelkedésétől. Az ország északkeleti része azonban drámai léptékben süllyed, gátjaival együtt. A tettes a gázkinyerés - szó szerint kivájja a földet.

Egy új kutatás kimutatta, hogy Groningen vidéke az évszázad közepéig egy méterrel lesz mélyebben, mint 1970-ben volt - tudósít az MTI. A holland geológiai szolgálat kutatói arra figyelmeztetnek, hogy ennek aggasztó következményei lesznek a part menti településekre.
A Hollandia északkeleti részén elhelyezkedő Groningen mellett található Európa egyik legnagyobb gázmezője, ahol 1959 óta pumpálják ki a gázt a föld alól. A kőzetek kiürült pórusai nem bírják a rájuk nehezedő talaj súlyát és összeomlanak - a talaj pedig lassacskán lesüllyed, a '70-es évek óta mintegy harminc centiméterrel.
Még nem tudni, hogy a kutatás eredménye hatással lesz-e a földgázkinyerésre, mindenesetre eredeti tervek szerint még évtizedekig zajlana. A rezervoár ugyanis Hollandia energiaszükségletének jó részét fedezi.

A nagyvárosoknak azonban másutt is szembe kell nézniük a talaj süllyedésével. A drámai következmények igazán az indonéz Semarang kikötővárosban mutatkoznak meg. A milliós város szinte belebillen a tengerbe. A partközeli városnegyedek akár évi tizenöt centimétert is süllyednek - figyelmeztetnek a hannoveri földtudományi intézet (BGR) szakértői.
"A víz benyomul a városba, és tetemes gazdasági károkat okoz" - mondja Friedrich Kühn, a BGR kutatója. "A város egyes utcaszakaszait már el is nyelte a tenger. Dagálykor egész lakóterületeket és ipari létesítményeket áraszt el a víz nap mint nap. A katasztrófa oka a talajvíz ellenőrizetlen kinyerése - a talajrétegek kiürülése miatt összezuhan az altalaj."

A kutatóknak az Európai Űrügynökség (ESA) ERS-1 és ERS-2 radarműholdjaival sikerült rájönniük a süllyedés okára - írta a Süddeutsche Zeitung című német lap. Harmincöt, Semarangról 2002 és 2006 között készült felvételt hasonlítottak össze. A módszer lényege, hogy a radarok elektromágneses sugarakat küldenek a Földre: ha a talaj süllyedőben van, a sugarak útja tovább tart.
A nemzetközi Terrafirma kutatási projekt keretén belül más metropolisokat is vizsgáltak ilyen módon. Az eredmény részben drámai volt: Lisszabon, Bangkok, Jakarta és Athén a talajvízkinyerés miatt mind inkább belesüppednek a földbe.
Sanghaj havonta egy millimétert süllyed. Kína legnagyobb városa - neve annyit tesz, "a tenger felett" - sokhelyütt már vészesen közelít a tenger szintjéhez. Az ezernyi felhőkarcoló súlya csak gyorsítja a folyamatot: a magas épületekkel rendelkező üzleti negyed három-hatszor gyorsabban süpped, mint a többi kerület.
Számos város indult meg a szó szoros értelmében a lejtőn: a gázlelőhelyek kiaknázása és a talajvízkinyerés miatt ijesztő ütemben süllyednek.
Hollandiát magasabb gátak hivatottak megvédeni a tengerszint emelkedésétől. Az ország északkeleti része azonban drámai léptékben süllyed, gátjaival együtt. A tettes a gázkinyerés - szó szerint kivájja a földet.

Egy új kutatás kimutatta, hogy Groningen vidéke az évszázad közepéig egy méterrel lesz mélyebben, mint 1970-ben volt - tudósít az MTI. A holland geológiai szolgálat kutatói arra figyelmeztetnek, hogy ennek aggasztó következményei lesznek a part menti településekre.
A Hollandia északkeleti részén elhelyezkedő Groningen mellett található Európa egyik legnagyobb gázmezője, ahol 1959 óta pumpálják ki a gázt a föld alól. A kőzetek kiürült pórusai nem bírják a rájuk nehezedő talaj súlyát és összeomlanak - a talaj pedig lassacskán lesüllyed, a '70-es évek óta mintegy harminc centiméterrel.
Még nem tudni, hogy a kutatás eredménye hatással lesz-e a földgázkinyerésre, mindenesetre eredeti tervek szerint még évtizedekig zajlana. A rezervoár ugyanis Hollandia energiaszükségletének jó részét fedezi.

A nagyvárosoknak azonban másutt is szembe kell nézniük a talaj süllyedésével. A drámai következmények igazán az indonéz Semarang kikötővárosban mutatkoznak meg. A milliós város szinte belebillen a tengerbe. A partközeli városnegyedek akár évi tizenöt centimétert is süllyednek - figyelmeztetnek a hannoveri földtudományi intézet (BGR) szakértői.
"A víz benyomul a városba, és tetemes gazdasági károkat okoz" - mondja Friedrich Kühn, a BGR kutatója. "A város egyes utcaszakaszait már el is nyelte a tenger. Dagálykor egész lakóterületeket és ipari létesítményeket áraszt el a víz nap mint nap. A katasztrófa oka a talajvíz ellenőrizetlen kinyerése - a talajrétegek kiürülése miatt összezuhan az altalaj."

A kutatóknak az Európai Űrügynökség (ESA) ERS-1 és ERS-2 radarműholdjaival sikerült rájönniük a süllyedés okára - írta a Süddeutsche Zeitung című német lap. Harmincöt, Semarangról 2002 és 2006 között készült felvételt hasonlítottak össze. A módszer lényege, hogy a radarok elektromágneses sugarakat küldenek a Földre: ha a talaj süllyedőben van, a sugarak útja tovább tart.
A nemzetközi Terrafirma kutatási projekt keretén belül más metropolisokat is vizsgáltak ilyen módon. Az eredmény részben drámai volt: Lisszabon, Bangkok, Jakarta és Athén a talajvízkinyerés miatt mind inkább belesüppednek a földbe.
Sanghaj havonta egy millimétert süllyed. Kína legnagyobb városa - neve annyit tesz, "a tenger felett" - sokhelyütt már vészesen közelít a tenger szintjéhez. Az ezernyi felhőkarcoló súlya csak gyorsítja a folyamatot: a magas épületekkel rendelkező üzleti negyed három-hatszor gyorsabban süpped, mint a többi kerület.
Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges
ERRŐL BESZÉLÜNK
Magányos vagy? Ismerkednél? Társat keresel?
Próbáld ki Magyarország legnagyobb társkereső oldalát a Randivonal.hu-t, ahol biztosan te is megtalálod a párodat! Több mint 800.000 társkereső keresi párját nálunk! Randivonal, az igényes társkereső!





KOMMENTEK:
Az emberek megélhetéséhez szükség van télen fütésre, gázzal, szénnel stb.
S ez mind csaka föld felszine alatt van. S valahogy fel kell a felszinre hozni.
A sok szénbányák, ahogy kiürülnek, bizony valóban üresen maradnak.Kialakul egy barlangrendszer, amiben már semmi sincs. Ez egy nagy pincerendszert hoz létre a föld belsejében.
Eről nem fognak lemondani az emberek,hogy leálljanak a gáz,olaj,szén kibányászásáról.
Mi vár a jövőben az emberekre?
Vagy megfagyunk, nem lesz fütőanyag,vagy elsüllyed a földrész, és földrengések lesznek.
Megoldhatatlan probléma!
SZÓLJ HOZZÁ!