Elégették és folyóba szórták Hitler maradványait
2009. 12. 10. 14:14
Küldés ismerõsnek
Mindez 1970-ben történt, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján
Hitler maradványait - az Oroszországban őrzött koponyatöredék és állkapocs kivételével - 1970-ben elégették és egy folyóba dobták Jurij Andropovnak, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján - számolt be az Interfax hírügynökségnek Vlagyimir Hrisztoforov, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak vezetője.
Andropov 1970. március 13-i keltezéssel feljegyzést írt a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának, amelyben célszerűnek minősítette Hitler és felesége, Eva Braun, valamint a Goebbels-család földi maradványainak megsemmisítését.
Az Archívum fedőnevű terv célja az volt, hogy megsemmisítsék a Magdeburgban 1946. február 21-én, a helyőrségi telepen, a Westendstrasse 36. számú ház közelében eltemetett háborús bűnösök maradványait - közölte Hrisztoforov.
Az 1970. április 4-én elvégzett munkáról két akta született: az egyik a nevezettek exhumálását, a másik a maradványok fizikai megsemmisítését rögzíti. Az utóbbiban egyebek között az áll, hogy "a maradványok fizikai megsemmisítését a Magdeburgtól 11 kilométerre lévő Schönebeck térségében nyílt tűzön való elégetéssel, majd a hamunak a Bideritz folyóba való szórásával végezték el" - mondta Hrisztoforov.
A levéltáros hozzátette, hogy Adolf Hitler, Eva Braun, valamint a Goebbels-család tagjainak 1945 májusában megvizsgált maradványait júniusban Rathenow város közelében egy erdőben temették el újra, a helyet részletesen leírták és bejelölték térképen.
Később, 1946. február 21-én a Németországban állomásozó szovjet megszálló erők Magdeburgban egy katonai telep területén temették el a maradványokat, ahol akkor a 3. hadsereg Szmers-osztálya volt. Ám 1970 márciusában olyan döntés született, hogy a helyőrségi telepet átadják a német hatóságoknak.
Hrisztoforov véleménye szerint Andropov döntését a KGB és az SZKP Központi Bizottságában uralkodó aggodalom diktálta, az, hogy Hitler temetkezési helye hívei körében kegyhellyé válhat. Amíg a sírok a szovjet helyőrségi telepen voltak, helyüket titokban lehetett tartani, és meg lehetett akadályozni, hogy illetéktelenek a közelükbe férkőzzenek.
Az egység áthelyezésekor azonban úgy döntöttek, hogy a fasiszta vezért nem temetik el újra, hanem elégetik maradványait. Az FSZB levéltárainak vezetője úgy vélte: a döntés megalapozott volt, hiszen azok mellett, akik a második világháború történelme iránt érdeklődnek, léteznek olyanok is, akik változatlanul a fasiszta ideológia hívei - mint mondta, sajnos még Oroszországban is -, és nem lett volna helyes alapot teremteni valamiféle kultusznak.
(Forrás: MTI)
Andropov 1970. március 13-i keltezéssel feljegyzést írt a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának, amelyben célszerűnek minősítette Hitler és felesége, Eva Braun, valamint a Goebbels-család földi maradványainak megsemmisítését.
Az Archívum fedőnevű terv célja az volt, hogy megsemmisítsék a Magdeburgban 1946. február 21-én, a helyőrségi telepen, a Westendstrasse 36. számú ház közelében eltemetett háborús bűnösök maradványait - közölte Hrisztoforov.
Az 1970. április 4-én elvégzett munkáról két akta született: az egyik a nevezettek exhumálását, a másik a maradványok fizikai megsemmisítését rögzíti. Az utóbbiban egyebek között az áll, hogy "a maradványok fizikai megsemmisítését a Magdeburgtól 11 kilométerre lévő Schönebeck térségében nyílt tűzön való elégetéssel, majd a hamunak a Bideritz folyóba való szórásával végezték el" - mondta Hrisztoforov.
A levéltáros hozzátette, hogy Adolf Hitler, Eva Braun, valamint a Goebbels-család tagjainak 1945 májusában megvizsgált maradványait júniusban Rathenow város közelében egy erdőben temették el újra, a helyet részletesen leírták és bejelölték térképen.
Később, 1946. február 21-én a Németországban állomásozó szovjet megszálló erők Magdeburgban egy katonai telep területén temették el a maradványokat, ahol akkor a 3. hadsereg Szmers-osztálya volt. Ám 1970 márciusában olyan döntés született, hogy a helyőrségi telepet átadják a német hatóságoknak.
Hrisztoforov véleménye szerint Andropov döntését a KGB és az SZKP Központi Bizottságában uralkodó aggodalom diktálta, az, hogy Hitler temetkezési helye hívei körében kegyhellyé válhat. Amíg a sírok a szovjet helyőrségi telepen voltak, helyüket titokban lehetett tartani, és meg lehetett akadályozni, hogy illetéktelenek a közelükbe férkőzzenek.
Az egység áthelyezésekor azonban úgy döntöttek, hogy a fasiszta vezért nem temetik el újra, hanem elégetik maradványait. Az FSZB levéltárainak vezetője úgy vélte: a döntés megalapozott volt, hiszen azok mellett, akik a második világháború történelme iránt érdeklődnek, léteznek olyanok is, akik változatlanul a fasiszta ideológia hívei - mint mondta, sajnos még Oroszországban is -, és nem lett volna helyes alapot teremteni valamiféle kultusznak.
(Forrás: MTI)
Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges
ERRŐL BESZÉLÜNK
Magányos vagy? Ismerkednél? Társat keresel?
Próbáld ki Magyarország legnagyobb társkereső oldalát a Randivonal.hu-t, ahol biztosan te is megtalálod a párodat! Több mint 800.000 társkereső keresi párját nálunk! Randivonal, az igényes társkereső!
KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!