Mit is ünneplünk karácsonykor?

2008. 12. 24. 09:00
printsend

Küldés ismerõsnek
Captcha
Szeretet, béke, család, bejgli
Jézus Krisztus születésére emlékezik Karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik.
 
A karácsonyt - amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése) - a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.
 
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysios Exigius apát által kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja.
 
A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet.
 
A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: "nagykarácsony" napja december 25., a "kiskarácsony" pedig újév napja, január 1.
 

 
Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték.
 
A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Júlián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.)
 
Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.
 
A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.
 
A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit.
 
Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.
 
A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.
 
A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól és német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás pedig a kezdetektől szokásos.
 
 
A Habostorta.hu szeretettel kíván meghitt,
békés karácsonyi ünnepeket Mindenkinek!
 

 
Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges
Magányos vagy? Ismerkednél? Társat keresel?
Próbáld ki Magyarország legnagyobb társkereső oldalát a Randivonal.hu-t, ahol biztosan te is megtalálod a párodat! Több mint 1.5 millió társkereső keresi párját nálunk! Randivonal, az igényes társkereső!