• brands
• wow
• randi
• chat
• izé
• Funpic
• Ezotéria
• Hasznos

Kieselbach kvíz - háttéranyag

2001. 07. 04. 00:00

Ha szeretnél nyerni egy Kieselbach aukciós katalógust és 2 jegyet a következõ budapesti árverésre tanulmányozd át ezt a kis cikket, majd töltsd ki a kvízjátékot!

Szóval a kvízhez íme a háttéranyag:

Paál László (Zám, 1846 - 1879, Charenton)

"A lángész méréséhez nincs mérték. Mindenesetre egyike volt legnagyobb tájképfestõinknek és minden valószínûség szerint, ha kifejlõdhetik egyike lehetett volna a világ legnagyobb mestereinek is." Lázár Béla írta ezeket a szavakat a fiatalon, 33 évesen elhunyt nagy festõnkrõl, Paál Lászlóról.
Paál László a Hunyad megyei Zámon született. Apja, Paál József a zámi földbirtokosnak volt postavezetõje, anyja, Fülöp Aloysia a földbirtokos nevelt lánya. A postakocsi-közlekedés korában apjának jól jövedelmezõ állása volt, így a gyermek gondtalanul élhetett. Kilenc éves koráig magántanulóként otthon, majd az aradi minoritáknál végezte tanulmányait, lanyha szorgalommal és gyenge eredménnyel. Ez alól csak a rajzolás jelentett kivételt.

Paál elsõ mestere Böhm Pál volt, aki nem nagyon bízott a tehetségében, mert a fiút a szülõi ház dáridós élete alapján afféle aranyifjúnak látta, akinek a rajzórák csak ismerkedõhelyül szolgálnak. Munkácsy Mihály már akkor nagyra tartotta õt, amikor Aradon megismerkedtek. Ez az ismeretség késõbb mindkettejük számára fontos barátsággá fejlõdött.1864-ben vették fel a bécsi Akadémiára, ahol Zimmermann növendéke lett 1864-ben, itt hat évet töltött, majd Hollandiában tanulmányozta a 17. századi mesterek mûvészetét. Ekkor festett képeire a természet pontos megfigyelése volt jellemzõ.1870-ben fordított hátat a bécsi akadémizmusnak miután látta Courbet, Rousseau, Corot, Millet, képeit, és Munkácsy Ásító inasát Münchenben. 1873-ban barátja, Munkácsy hívására Franciaországba költözött. Paál örült Munkácsy hallatlan sikereinek, Munkácsy pedig -lévén meggyõzõdve fiatal barátja tehetségérõl -anyagilag is támogatta õt. Fontainebleau mellett, Barbizonban telepedett le, és mint a világhírû, úttörõ barbizoni mûvészek - Corot, Troyon, Daubigny -, õ is a természetet festette, elsõsorban mindennél kedvesebb erdõit. Kizárólag a természetben festett, minden nap reggel nyolctól éjfélig. Tehetsége, szorgalma, és hivatásába vetett hite ellenére azonban elpártolt tõle a szerencse. Mecénása, Forbes elfordult tõle, a lányt, akibe szerelmes volt, máshoz kényszerítették férjhez, anyagi gondok nyomasztották, édesanyja megvakult. Csak a festésben lelt vigaszra, de hihetetlen munkabírása nem védte meg attól, hogy legyûrje õt a halálos kór. 1877 nyarán a már nagybeteg festõ, hazaérkezett barbizoni szállodájának szobájába, elszédült és összeesett. Soha többé nem gyógyult meg, emlékezõképessége gyakran cserbenhagyta, végül a charentoni elmegyógyintézetben halt meg.

Egy évvel halála után festményeibõl árverést rendeztek. A vásárlók között olyan neves képgyûjtõk és mûvészek szerepeltek, mint Emil Zola, ifjabb Dumas, Thérése Humbert, és Albert Wolf kritikus.

Paál László mûvészete ma már Magyarországon és külföldön egyaránt ismert és megbecsült. Mûveit a Magyar Nemzeti Galérián kívül a hágai Mesdag Múzeum, a Düsseldorfi Képtár, és számos neves magángyûjtemény is õrzi.



--------------------------------------------------------



Ha elolvastad a fenti szöveget már csak ki kell töltened helyesen a Kieselbach kvízt és ha az elsõ 10 helyes megfejtõ között vagy nyersz is egy gyönyörû aukciós katalógust, valamint 2 jegyet a következõ Kieselbach árverésre.



A kvízhez kattints ide