Ti kérdeztetek, mi válaszolunk! Második rész
2009. 09. 23. 12:21
Küldés ismerõsnek
Tátsd nagyra a szád! Csak természetesen…
Pár héttel ezelőtt ráharaptunk a fogas témára, mert hisszük, hogy meg kell ismerni, mi lakik odabent. Cikksorozatunkkal próbáljuk elősegíteni, hogy a megelőzés és védelem (egyébként csúfosan elhanyagolt) sáncán ne lépjünk át olyan könnyelműen, mint ahogyan az hazánkban lenni szokott.
Statisztikai adatok alapján ugyanis Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe, valamint két tubus fogkrém talál gazdára fejenként. Ez megdöbbentően kevés, figyelembe véve azt a tényt is, hogy fúróinkkal lassan meghódítjuk a világot: az elmúlt években a térség fogászati nagyhatalmává váltunk, nemcsak az osztrák és német fogászati turisták körében vagyunk népszerű célpont, több fejlett nyugati országból érkeznek hozzánk kezelésre.
Az első részben a fogak szerepéről, a terhesség miatti fogromlásról, a fogkefe-fogkrém megfelelő párosításáról és használatáról, valamint a fogmosási technikákról beszéltünk (lásd: kapcsolódó cikkeknél). Most a kérdéseitek második felét vesszük sorra a fogfehérítéssel, a fogékszerrel és a bölcsességfog örök problematikájával kapcsolatban.
A fogfehérítés régebb óta létezik, mint azt gondolnánk. A divat és az általa lélegző emberek nemcsak napjainkban akartak, akarnak tökéletes mosolyt birtokolni. A tetszeni vágyás és saját magunk „egyre jobbá” csiszolása egy elképzelt vagy éppen aktuális ideálhoz ősidők óta létezik, az ember csatolt velejárója. Az, hogy a tökéletesség milyen szinten van jelen életünkben, vagy létezik-e egyáltalán, további fejtegetés lehetne, de most visszarántjuk magunkat a témához.
A mai, modern értelemben vett fogfehérítés alapjait nagyjából száz évvel ezelőtt rakták le. A műszaki fejlődés természetesen sokat javított az alkalmazott módszereken, amelyek köre folyamatosan bővül. Amerikában ezeket az eljárásokat évente több millióan, több milliószor alkalmazzák, és ma már hazánkban is egyre nagyobb teret hódít az ún. kozmetikai fogászat. A professzionális fogfehérítő rendszerek alkalmazása természetesen orvosi felügyelet mellett történik, ugyanakkor az otthoni fogfehérítő rendszerek általában orvosi kontroll nélkül, saját felelősségre használhatók (előnyei és hátrányai egyaránt vannak - eláruljuk: hátránya több).
Kérdéseitekre ez alkalommal is Dr. Csincsi Barnabás fogorvos válaszolt.
Yume: Hello. Azzal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy mitől lehet fehér fogam? Kb. kamaszkorom óta sárga és mindegy, hogy milyen gyakran, vagy mivel mosok fogat, semmi sem használ. Csak a fogfehérítés segíthet?
Igen, segíthet a fogfehérítés. De mielőtt nekiesnénk, előbb azt kell megnézni, mi okozhatta az elszíneződést, mitől lehet sárga a fog. Lehet, hogy mindez csupán az életmódbeli szokásokkal függ össze (úgymint tea, kávé, cigi - ez a jobbik eset). Ezt kell kideríteni, mert ha például genetikai dolog áll a háttérben (lásd: a családban senkinek sem volt hófehér mosolya), vagy valamilyen gyógyszer a hibás, akkor valószínűleg így marad, de azért persze lehet rajta javítani. Attól is sárgábbnak láthatod a fogaid, hogy megkopott a zománc felülete, ezáltal jobban érvényesül az alatta lévő dentin sárgás színe.
Turul: A fogfehérítéssel kapcsolatban engem is érdekelne, hogy mennyire lehet fehéríteni, és hogy ez meddig nem színeződik vissza? Láttam, hogy lehet kapni áruházakban otthon használatos fogfehérítős zseléket, ezek tényleg jók? Nekem régen azt mondta az SZTK-ás fogorvos, hogy ez eléggé koptatja a fogzománcot, ez igaz? Köszönöm!
A mai modern, orvos által végzett fogfehérítés nem károsítja a fogakat. Sőt, a fogorvosi rendelőkben használatos fogfehérítő anyagok tartalmaznak fluoridot, ami védi a fogzománcot! Éppen ezért érdemes az otthoni magánakciók helyett inkább a fogorvost választani (még akkor is, ha ez a drágább megoldás). Már csak azért is, mert egy szakember meg tudja mondani, hogy van-e értelme a fogfehérítésnek, és ha van, milyen típusú eljárást érdemes választani. Laikusként az ember nem biztos, hogy helyesen tudja eldönteni az adott dologról, hogy az használni fog-e vagy sem.
Mondok egy példát. Lehet, hogy van egy (vagy több) gyökérkezelt foga is a páciensnek, ami el van színeződve - erre egészen biztosan nem jók az áruházakban, drogériákban kapható fogfehérítő rendszerek. Ilyenkor önmagában a külső fogfehérítő eljárás sem használ, ezt ún. belső fogfehérítéssel lehet kezelni, amikor is a fog koronájába rakjuk a fogfehérítő anyagot.
Mennyire lehet kifehéríteni? Azt kell mondjam, ez is egyénfüggő. Egy biztos: csempefehér fogakat nem lehet varázsolni. Annyira tökéletes fogakat nem lehet fehéríteni, amilyen mosolyt a reklámokban vagy a hollywoodi filmekben látunk. Miért nem? Azért mert a fogaink színét a dentin (főként sárgás) színe határozza meg. A fogak nyaka mindig kicsit sötétebb színű, mint a fogak koronája, így alkotta meg a természet. A fogak színe a világossárgától egészen a szürkés-, kékesfehérig bármilyen lehet, de nyugodjunk meg és törődjünk bele: csempefehér nem. Ha mégis látunk ilyet, az (ritka kivételektől eltekintve) már valamilyen pótlás, héj vagy korona. (Zárójelben megjegyzem, hogy a sötétebb bőrszín, pl. a napbarnított bőr vagy az afroamerikai etnikum fehérebbnek tűnő fogakat eredményez.)
Az, hogy mennyire lehet kifehéríteni, a fog alapszínétől függ. Ha valakinek inkább szürkésfehérek a fogai, azok sajnos rosszabbul reagálnak a kezelésre, mint a sárgább tónusú fogak. A sárgás alapszínű, de fehér foggal általában nem szokott gond lenni.
Ahogyan az előző kérdésnél is utaltam rá, az is előfordul, hogy valaki tartósan olyan gyógyszert (pl. tetraciclynt) szedett gyerekkorában, ami befogta a fogakat - ezt az elszíneződést nem is lehet teljesen megszüntetni. De ezenkívül van még fogzománc- és fogazati fejlődési rendellenesség is (pl. fehér foltok, barna pöttyök a fogban), ezeket is sokkal nehezebb fehéríteni.
Meddig marad fehérebb a fog a kezelés után? Ez az életmódbeli szokásoktól függ. Ha valaki sok kávét, fekete teát, kólát, színes szénsavas üdítőket, vörösbort iszik, vagy dohányzik, vagy erősen fűszeres, „sötét színű” ételeket fogyaszt, akkor hamarabb visszaszíneződnek a fogai. De jó esetben két évet nyugodtan lehet mondani, ameddig tart a hatás.
Simone80: Sziasztok! Régóta gondolkodom már a fogékszeren, de még nem mertem csináltatni magamnak. A kérdésem az lenne, hogy mennyire tartós és hogyan teszik fel? Jár ez valamilyen fájdalommal? Előre is köszi!
Abszolút fájdalommentes, nem kell a fogat érzésteleníteni hozzá. Tulajdonképpen egy alapos polírozást követően különböző anyagokkal a fog felszínére ragasztjuk a fogékszert. Az eljárás nem jár semmilyen fúrással vagy fájdalmas dologgal. Tartósságát tekintve kb. 1-3 évet bírnak ki a fogékszerek (de ez is egyénfüggő lehet, és az sem mindegy, hova lett felragasztva a kő).
lilien: Ehhez kapcsolódva kérdezném, hogy a fogékszer alatt jobban szuvasodik a fogam? És akkor mi lesz, ha fogmosás közben lecsiszatolom a fogékszert és lenyelem?
Nem szuvasodik, amennyiben pedig lenyelnéd, akkor az természetes úton távozik az emésztőcsatornából. Bármikor újra fel lehet ragasztani, ezen kívül semmi egyéb gond nincs vele.
Xeni: Helló! Minden nap mosok fogat többször is, mégis sorra lyukadnak ki. Még jobban kellene ápolnom? Lassan már ott tartok, hogy minden étkezés után fogat mosok. Lehet, hogy a fogkrémmel vagy a fogkefével van a baj?
Ezt a témakört az előző részben alaposan kiveséztük (lásd: kapcsolódó cikkeknél - a szerk.), egy példát azonban mondanék, amire általában nem gondolnak az emberek: a cumizásra. Bizonyított tény, hogy ha cumizik a kisgyerek, és az anya vagy egy felnőtt a családban akarva-akaratlanul is lenyalja a cumit, mielőtt a gyerek szájába adná, csak azért, hogy „fertőtlenítse” azt, többet árt vele, mint használ! Valójában ezt nem lenne szabad, mert egy felnőtt embernek már olyan szájflórája van, ami hemzseg a fogszuvasodást okozó baktériumoktól. Ha ezek átkerülnek a gyerek szájába, rögtön megtelepszenek és már az első tejfogak idején látszódni fog az eredmény - ez később is így marad!
Az is biztos, hogy a genetika sokban hozzájárul fogaink minőségéhez. Azt szoktam mondani, hogy ha már a genetikán nem tudunk változtatni, azon kell, amin tudunk, tehát a szokásainkon.
Edit: Sziasztok! Ha már így lehet kérdezni, én arra vagyok kíváncsi, hogy minden esetben fel kell vágni az ínyt, ha a bölcsességfog nehezen akar kinőni? Remélem nem, ettől tényleg nagyon félek. Ismerőseimtől elég rémtörténetet hallottam már erről...
Elvérezni azért nem lehet. Mikor kell felvágni az ínyt és mikor nem? Ha a fog áttörése nehezített, panaszt okoz, akkor az áttörést segítendő, érdemes felvágni alapesetben. De ez ügyben minden kezelés a röntgennel kezdődik: meg kell néznünk, hogy a fog hogyan áll, várható-e, hogy szépen ki fog nőni, vagy sem.
Mikor és miért vágjuk fel az ínyt? A részben áttört bölcsességfog körül ún. ínytasak alakulhat ki. Ezt egy valóságos kis tasakként kell elképzelni, ami a fog és az íny között van. A fog átszakítja az ínyt, ahogy előjön, a közben keletkezett tasakban pedig megtelepednek a baktériumok, az összes ételmaradék itt köt ki, ez egyenes út a gyulladáshoz. Nehezen lehet tisztítani, mert ráborul a fogra. Ezért gyulladhat be a bölcsességfog, ezért fáj, és általában ebből lesz a probléma. Ilyenkor körülvágják a problémás részt, hogy megszüntessék a tasakot, és jó alaposan kitisztítsák a felületet. Ha a probléma rendszeresen visszatér és újra meg újra begyullad a bölcsességfog, akkor már el kell gondolkozni azon, van-e értelme megtartani.
Mikor húzunk? Ha például a bölcsességfog nekidől az előtte lévő fognak, olyan nem tisztuló felszín keletkezik, ami rögtön elkezdhet szuvasodni, ezért érdemes inkább megválni tőle, hogy ne károsítsa az ép fogat. Ha egyértelműen nem tud kinőni, akkor az ínygyulladás állandósulhat és nem lesz vége a történetnek. Innentől kezdve ugyancsak a bölcsességfog eltávolítása javasolt, ami sajnos igaz, hogy sokszor nem egyszerű dolog. Mindenféle eset elképzelhető: teljesen vízszintesen nő, és nagyon extrém esetben akár lefelé. Alapvetően nem az a trend, hogy mindent rögtön ki kell húzni, hanem hogy van-e értelme megtartani. Ha jól áll a bölcsességfog, akkor mindenképpen megtartjuk, és maximum elősegítjük az áttörését.
(Zárójeles megjegyzés csak, hogy a bölcsességfog egy „visszamaradt” fog. Az evolúció során egyre inkább leadjuk magunkról a feleslegessé vált funkciókat - a fogaknál is így van ez, mindig egy adott fogcsoport utolsó tagjai tűnnek el (kismetsző fog, második kisörlő fog, harmadik nagyörlő fog, azaz a bölcsességfog). Sokaknak már bölcsességfog csírája sincsen, eltűnt az ember fejlődése során, ahogyan a szőrünk is eltűnik, csak igen lassan...
Tudtad-e?
Szóda és hamu - ezekkel az anyagokkal az emberek már az ókorban is megkísérelték az elszíneződött fogaik fehérítését. A siker mindenesetre halvány volt...
A fogzománc testünk legkeményebb és leginkább mineralizált (ásványosodott) anyaga. A zománc 96%-a ásványi anyag, a többi része víz és szerves anyag. A zománc keménysége változó, ha az ásványok 10-es keménységi skáláján néznénk, az 5-ös keménységű apatit és a 8-as keménységű topáz közé esne.
Egy átlagos fogkefe fején 40-50 darab lyuk van a sörtéknek, és minden egyes lyukban körülbelül 20-25 szál sörte van. Ez egy átlagos fogkefe esetén 800-1250 darab sörtét jelent.
Fogorvosi kezelésre jobb, ha nem megyünk éhgyomorral, mert vércukorszintünk könnyen leeshet a különféle fájdalomcsillapító injekciók és az izgalom hatására, így rosszul lehetünk!
Kérdezz-felelek rovatunkat folytatjuk tovább: legközelebb a fogszabályzást és az ezzel kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra Dr. Szabó Rékával!
Kérdéseiteket megírhatjátok a kommentben, vagy elküldhetitek levélben a szerkeszto@ha.hu e-mail címre is.
egoni
Statisztikai adatok alapján ugyanis Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe, valamint két tubus fogkrém talál gazdára fejenként. Ez megdöbbentően kevés, figyelembe véve azt a tényt is, hogy fúróinkkal lassan meghódítjuk a világot: az elmúlt években a térség fogászati nagyhatalmává váltunk, nemcsak az osztrák és német fogászati turisták körében vagyunk népszerű célpont, több fejlett nyugati országból érkeznek hozzánk kezelésre.
Az első részben a fogak szerepéről, a terhesség miatti fogromlásról, a fogkefe-fogkrém megfelelő párosításáról és használatáról, valamint a fogmosási technikákról beszéltünk (lásd: kapcsolódó cikkeknél). Most a kérdéseitek második felét vesszük sorra a fogfehérítéssel, a fogékszerrel és a bölcsességfog örök problematikájával kapcsolatban.
A fogfehérítés régebb óta létezik, mint azt gondolnánk. A divat és az általa lélegző emberek nemcsak napjainkban akartak, akarnak tökéletes mosolyt birtokolni. A tetszeni vágyás és saját magunk „egyre jobbá” csiszolása egy elképzelt vagy éppen aktuális ideálhoz ősidők óta létezik, az ember csatolt velejárója. Az, hogy a tökéletesség milyen szinten van jelen életünkben, vagy létezik-e egyáltalán, további fejtegetés lehetne, de most visszarántjuk magunkat a témához.
A mai, modern értelemben vett fogfehérítés alapjait nagyjából száz évvel ezelőtt rakták le. A műszaki fejlődés természetesen sokat javított az alkalmazott módszereken, amelyek köre folyamatosan bővül. Amerikában ezeket az eljárásokat évente több millióan, több milliószor alkalmazzák, és ma már hazánkban is egyre nagyobb teret hódít az ún. kozmetikai fogászat. A professzionális fogfehérítő rendszerek alkalmazása természetesen orvosi felügyelet mellett történik, ugyanakkor az otthoni fogfehérítő rendszerek általában orvosi kontroll nélkül, saját felelősségre használhatók (előnyei és hátrányai egyaránt vannak - eláruljuk: hátránya több).
Kérdéseitekre ez alkalommal is Dr. Csincsi Barnabás fogorvos válaszolt.
Yume: Hello. Azzal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy mitől lehet fehér fogam? Kb. kamaszkorom óta sárga és mindegy, hogy milyen gyakran, vagy mivel mosok fogat, semmi sem használ. Csak a fogfehérítés segíthet?
Igen, segíthet a fogfehérítés. De mielőtt nekiesnénk, előbb azt kell megnézni, mi okozhatta az elszíneződést, mitől lehet sárga a fog. Lehet, hogy mindez csupán az életmódbeli szokásokkal függ össze (úgymint tea, kávé, cigi - ez a jobbik eset). Ezt kell kideríteni, mert ha például genetikai dolog áll a háttérben (lásd: a családban senkinek sem volt hófehér mosolya), vagy valamilyen gyógyszer a hibás, akkor valószínűleg így marad, de azért persze lehet rajta javítani. Attól is sárgábbnak láthatod a fogaid, hogy megkopott a zománc felülete, ezáltal jobban érvényesül az alatta lévő dentin sárgás színe.
Turul: A fogfehérítéssel kapcsolatban engem is érdekelne, hogy mennyire lehet fehéríteni, és hogy ez meddig nem színeződik vissza? Láttam, hogy lehet kapni áruházakban otthon használatos fogfehérítős zseléket, ezek tényleg jók? Nekem régen azt mondta az SZTK-ás fogorvos, hogy ez eléggé koptatja a fogzománcot, ez igaz? Köszönöm!
A mai modern, orvos által végzett fogfehérítés nem károsítja a fogakat. Sőt, a fogorvosi rendelőkben használatos fogfehérítő anyagok tartalmaznak fluoridot, ami védi a fogzománcot! Éppen ezért érdemes az otthoni magánakciók helyett inkább a fogorvost választani (még akkor is, ha ez a drágább megoldás). Már csak azért is, mert egy szakember meg tudja mondani, hogy van-e értelme a fogfehérítésnek, és ha van, milyen típusú eljárást érdemes választani. Laikusként az ember nem biztos, hogy helyesen tudja eldönteni az adott dologról, hogy az használni fog-e vagy sem.
Mondok egy példát. Lehet, hogy van egy (vagy több) gyökérkezelt foga is a páciensnek, ami el van színeződve - erre egészen biztosan nem jók az áruházakban, drogériákban kapható fogfehérítő rendszerek. Ilyenkor önmagában a külső fogfehérítő eljárás sem használ, ezt ún. belső fogfehérítéssel lehet kezelni, amikor is a fog koronájába rakjuk a fogfehérítő anyagot.
Mennyire lehet kifehéríteni? Azt kell mondjam, ez is egyénfüggő. Egy biztos: csempefehér fogakat nem lehet varázsolni. Annyira tökéletes fogakat nem lehet fehéríteni, amilyen mosolyt a reklámokban vagy a hollywoodi filmekben látunk. Miért nem? Azért mert a fogaink színét a dentin (főként sárgás) színe határozza meg. A fogak nyaka mindig kicsit sötétebb színű, mint a fogak koronája, így alkotta meg a természet. A fogak színe a világossárgától egészen a szürkés-, kékesfehérig bármilyen lehet, de nyugodjunk meg és törődjünk bele: csempefehér nem. Ha mégis látunk ilyet, az (ritka kivételektől eltekintve) már valamilyen pótlás, héj vagy korona. (Zárójelben megjegyzem, hogy a sötétebb bőrszín, pl. a napbarnított bőr vagy az afroamerikai etnikum fehérebbnek tűnő fogakat eredményez.)
Az, hogy mennyire lehet kifehéríteni, a fog alapszínétől függ. Ha valakinek inkább szürkésfehérek a fogai, azok sajnos rosszabbul reagálnak a kezelésre, mint a sárgább tónusú fogak. A sárgás alapszínű, de fehér foggal általában nem szokott gond lenni.
Ahogyan az előző kérdésnél is utaltam rá, az is előfordul, hogy valaki tartósan olyan gyógyszert (pl. tetraciclynt) szedett gyerekkorában, ami befogta a fogakat - ezt az elszíneződést nem is lehet teljesen megszüntetni. De ezenkívül van még fogzománc- és fogazati fejlődési rendellenesség is (pl. fehér foltok, barna pöttyök a fogban), ezeket is sokkal nehezebb fehéríteni.
Meddig marad fehérebb a fog a kezelés után? Ez az életmódbeli szokásoktól függ. Ha valaki sok kávét, fekete teát, kólát, színes szénsavas üdítőket, vörösbort iszik, vagy dohányzik, vagy erősen fűszeres, „sötét színű” ételeket fogyaszt, akkor hamarabb visszaszíneződnek a fogai. De jó esetben két évet nyugodtan lehet mondani, ameddig tart a hatás.
Simone80: Sziasztok! Régóta gondolkodom már a fogékszeren, de még nem mertem csináltatni magamnak. A kérdésem az lenne, hogy mennyire tartós és hogyan teszik fel? Jár ez valamilyen fájdalommal? Előre is köszi!
Abszolút fájdalommentes, nem kell a fogat érzésteleníteni hozzá. Tulajdonképpen egy alapos polírozást követően különböző anyagokkal a fog felszínére ragasztjuk a fogékszert. Az eljárás nem jár semmilyen fúrással vagy fájdalmas dologgal. Tartósságát tekintve kb. 1-3 évet bírnak ki a fogékszerek (de ez is egyénfüggő lehet, és az sem mindegy, hova lett felragasztva a kő).
lilien: Ehhez kapcsolódva kérdezném, hogy a fogékszer alatt jobban szuvasodik a fogam? És akkor mi lesz, ha fogmosás közben lecsiszatolom a fogékszert és lenyelem?
Nem szuvasodik, amennyiben pedig lenyelnéd, akkor az természetes úton távozik az emésztőcsatornából. Bármikor újra fel lehet ragasztani, ezen kívül semmi egyéb gond nincs vele.
Xeni: Helló! Minden nap mosok fogat többször is, mégis sorra lyukadnak ki. Még jobban kellene ápolnom? Lassan már ott tartok, hogy minden étkezés után fogat mosok. Lehet, hogy a fogkrémmel vagy a fogkefével van a baj?
Ezt a témakört az előző részben alaposan kiveséztük (lásd: kapcsolódó cikkeknél - a szerk.), egy példát azonban mondanék, amire általában nem gondolnak az emberek: a cumizásra. Bizonyított tény, hogy ha cumizik a kisgyerek, és az anya vagy egy felnőtt a családban akarva-akaratlanul is lenyalja a cumit, mielőtt a gyerek szájába adná, csak azért, hogy „fertőtlenítse” azt, többet árt vele, mint használ! Valójában ezt nem lenne szabad, mert egy felnőtt embernek már olyan szájflórája van, ami hemzseg a fogszuvasodást okozó baktériumoktól. Ha ezek átkerülnek a gyerek szájába, rögtön megtelepszenek és már az első tejfogak idején látszódni fog az eredmény - ez később is így marad!
Az is biztos, hogy a genetika sokban hozzájárul fogaink minőségéhez. Azt szoktam mondani, hogy ha már a genetikán nem tudunk változtatni, azon kell, amin tudunk, tehát a szokásainkon.
Edit: Sziasztok! Ha már így lehet kérdezni, én arra vagyok kíváncsi, hogy minden esetben fel kell vágni az ínyt, ha a bölcsességfog nehezen akar kinőni? Remélem nem, ettől tényleg nagyon félek. Ismerőseimtől elég rémtörténetet hallottam már erről...
Elvérezni azért nem lehet. Mikor kell felvágni az ínyt és mikor nem? Ha a fog áttörése nehezített, panaszt okoz, akkor az áttörést segítendő, érdemes felvágni alapesetben. De ez ügyben minden kezelés a röntgennel kezdődik: meg kell néznünk, hogy a fog hogyan áll, várható-e, hogy szépen ki fog nőni, vagy sem.
Mikor és miért vágjuk fel az ínyt? A részben áttört bölcsességfog körül ún. ínytasak alakulhat ki. Ezt egy valóságos kis tasakként kell elképzelni, ami a fog és az íny között van. A fog átszakítja az ínyt, ahogy előjön, a közben keletkezett tasakban pedig megtelepednek a baktériumok, az összes ételmaradék itt köt ki, ez egyenes út a gyulladáshoz. Nehezen lehet tisztítani, mert ráborul a fogra. Ezért gyulladhat be a bölcsességfog, ezért fáj, és általában ebből lesz a probléma. Ilyenkor körülvágják a problémás részt, hogy megszüntessék a tasakot, és jó alaposan kitisztítsák a felületet. Ha a probléma rendszeresen visszatér és újra meg újra begyullad a bölcsességfog, akkor már el kell gondolkozni azon, van-e értelme megtartani.
Mikor húzunk? Ha például a bölcsességfog nekidől az előtte lévő fognak, olyan nem tisztuló felszín keletkezik, ami rögtön elkezdhet szuvasodni, ezért érdemes inkább megválni tőle, hogy ne károsítsa az ép fogat. Ha egyértelműen nem tud kinőni, akkor az ínygyulladás állandósulhat és nem lesz vége a történetnek. Innentől kezdve ugyancsak a bölcsességfog eltávolítása javasolt, ami sajnos igaz, hogy sokszor nem egyszerű dolog. Mindenféle eset elképzelhető: teljesen vízszintesen nő, és nagyon extrém esetben akár lefelé. Alapvetően nem az a trend, hogy mindent rögtön ki kell húzni, hanem hogy van-e értelme megtartani. Ha jól áll a bölcsességfog, akkor mindenképpen megtartjuk, és maximum elősegítjük az áttörését.
(Zárójeles megjegyzés csak, hogy a bölcsességfog egy „visszamaradt” fog. Az evolúció során egyre inkább leadjuk magunkról a feleslegessé vált funkciókat - a fogaknál is így van ez, mindig egy adott fogcsoport utolsó tagjai tűnnek el (kismetsző fog, második kisörlő fog, harmadik nagyörlő fog, azaz a bölcsességfog). Sokaknak már bölcsességfog csírája sincsen, eltűnt az ember fejlődése során, ahogyan a szőrünk is eltűnik, csak igen lassan...
Tudtad-e?
Szóda és hamu - ezekkel az anyagokkal az emberek már az ókorban is megkísérelték az elszíneződött fogaik fehérítését. A siker mindenesetre halvány volt...
A fogzománc testünk legkeményebb és leginkább mineralizált (ásványosodott) anyaga. A zománc 96%-a ásványi anyag, a többi része víz és szerves anyag. A zománc keménysége változó, ha az ásványok 10-es keménységi skáláján néznénk, az 5-ös keménységű apatit és a 8-as keménységű topáz közé esne.
Egy átlagos fogkefe fején 40-50 darab lyuk van a sörtéknek, és minden egyes lyukban körülbelül 20-25 szál sörte van. Ez egy átlagos fogkefe esetén 800-1250 darab sörtét jelent.
Fogorvosi kezelésre jobb, ha nem megyünk éhgyomorral, mert vércukorszintünk könnyen leeshet a különféle fájdalomcsillapító injekciók és az izgalom hatására, így rosszul lehetünk!
Kérdezz-felelek rovatunkat folytatjuk tovább: legközelebb a fogszabályzást és az ezzel kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra Dr. Szabó Rékával!
Kérdéseiteket megírhatjátok a kommentben, vagy elküldhetitek levélben a szerkeszto@ha.hu e-mail címre is.
egoni
Az oldal megtekintéséhez 9-es Flash Player szükséges
ERRŐL BESZÉLÜNK
Magányos vagy? Ismerkednél? Társat keresel?
Próbáld ki Magyarország legnagyobb társkereső oldalát a Randivonal.hu-t, ahol biztosan te is megtalálod a párodat! Több mint 800.000 társkereső keresi párját nálunk! Randivonal, az igényes társkereső!
KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!