Kapaszkodj a fellegekbe! / 5.
Egészségtudatos utazás - nyaralj egészségesen!
Nyár, hőség, szabadság, a mediterrán tájakra szervezett utazások szezonja. Dugig pakolt bőröndök, ujjas papucs, konzervmájkrém és útlevél. A kutya a szomszédra bízva, pipa. Nem maradt le valami?
Tavaly Magyarországon több száz utazási betegségben szenvedő beteget
regisztráltak, köztük közel 400 új hepatitis és 9 maláriás esetet,
amelyek megelőzhetőek lettek volna megfelelő felkészüléssel. Az egészségtudatos utazásról szóló cikksorozatunk ezen részében a mediterrán utak rejtette veszélyeket ismerheted meg részletesebben.
A legfontosabb és legfrissebb utazás-egészségügyi információkat és
irányelveket közli az Egészségügyi Világszervezet (WHO) International
Travel and Health című, és az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC)
legújabb kiadványa, a Yellow Book. A biztonságos nyaralás érdekében megéri forgatni a két könyvet, amelyek fő üzenete: bárhová is induljunk, az utazásra egészségügyi szempontból is
fel kell készülni!
Az utazók a kiadványok
segítségével szezonra készen tájékozódhatnak az adott úti célra
jellemző egészségügyi tudnivalókról, a kint töltött időnek, illetve a
tervezett tevékenységnek megfelelő egészségügyi teendőkről. Nagyon
fontos, hogy az utazni vágyó indulás előtt minimum négy-hat héttel korábban forduljon orvoshoz, aki tanácsaival segíti a felkészülést. Az utazó megtudhatja, milyen kockázatot vállal az utazása során, illetve a tanácsoknak
eleget téve ki is védheti azokat.
Ha mediterrán lelkületű vagy...
A dokumentumok szerint mediterrán
nyaralás előtt a Földközi-tenger régiójába indulóknak elsősorban a
hepatitis A és B vírus okozta fertőzésre, ritkán hastífuszra, és az
utazók hasmenésére kell felkészülniük. Magyarországon az utazaselott.hu weboldalon
tájékozódhatnak az érdeklődők az adott úti célnak megfelelő egészségügyi
felkészülésről.
Hepatitis A egyenesen az étlapról
Az utazás orvostanban köztudott tény, hogy a mediterráneum jellemző betegsége a hepatitis A és B vírus okozta fertőzés Az európai mediterrán országokban a higiénés viszonyok csaknem azonosak az itthoni körülményekkel, a tenger gyümölcsei mégis gyakran fertőzöttek hepatitis A vírussal. Ugyanakkor az afrikai, Földközi-tenger parti országokban igen gyakori a helyi lakosság körében a hepatitis A és B vírussal való fertőzöttség. Már évek óta ismert tény, hogy a Földközi-tenger kagylóinak 40%-a hepatitis A vírussal fertőzött. Ezen túl azonban a tavalyi évben számos olyan járvány tört ki Európa-szerte, amelynek forrása valamilyen szennyezett élelmiszer volt, ráadásul ezek nemcsak az utazókat veszélyeztették, hanem bekerültek a kereskedelmi forgalomba is.
Egy tavaly decemberi spanyol kutatásból kiderült, hogy az adott időszakban Peruból Spanyolországba importált fagyasztott kagylók 44%-a volt hepatitis A vírussal fertőzött. Az Európai Unió szabályozása előírja, hogy a tenger gyümölcseit Escherichia coli baktérium fertőzöttség szempontjából vizsgálják be, ez azonban önmagában nem garantálja az élelmiszer megfelelő minőségét. Annak ellenére, hogy a különböző élelmiszerek széles körű nemzetközi kereskedelme bonyolódik nap mint nap, sajnos még nem született egységes rendszer az élelmiszerbiztonság megteremtésére.
Jorgen Schlundt, a WHO Élelmiszerbiztonsági és Zoonózis Osztályának vezetője szerint a globalizált élelmiszer kereskedelemben a leggyengébb láncszem a biztonság. 2009 novembere óta Ausztráliában 250, Franciaországban 43, Hollandiában pedig 10 hepatitis A okozta májgyulladást regisztráltak, amelynek közvetítője igazoltan Törökországból származó, szennyezett aszalt paradicsom volt. Mivel a fertőzött élelmiszerek megjelenhetnek akár a kereskedelmi forgalomban is, túlzott optimizmus lenne azt gondolni, hogy a nyaralás alatt a tengerparti vendéglátó egységekben, vagy a szállodákban nem fordulhat elő semmilyen fertőzés. Kár lenne azonban a betegségektől való félelem miatt kihagyni a finomságokat, hiszen megfelelő felkészüléssel a fertőzések elkerülhetőek!
Mediterráneum - a hepatitisre és a hastífuszra kell ügyelni!
Becslések szerint percenként 19-en fertőződnek meg hepatitis A vírussal világszerte, évente összesen 10 millióan. Tavaly Magyarországon 373 új hepatitises megbetegedést regisztráltak. A hepatitis B vírussal pedig már minden harmadik ember találkozott élete során, hiszen a világon több, mint kétmilliárd hepatitis B fertőzöttet tartanak nyilván.
Nem kell azonban messzire utaznunk ahhoz, hogy fertőzésveszélynek legyünk kitéve. Szlovákiában idén tavasszal a losonci járásban tört ki hepatitis A vírus járvány, melyben 70-en betegedtek meg. Sajnos más utazási betegség sem kíméli a hazai utazókat. 2009-ben az előző években tapasztaltaknál több esetben észleltek maláriafertőzést hazatérő utazóknál. A malária mind a 9 esetben megelőzhető lett volna gyógyszeres előkezeléssel. A hepatitis B szintén nagyon veszélyessé válhat: mivel testnedvekkel és vér útján fertőz, azt gondolhatnánk, hogy nehéz elkapni, és a kór csak lassan terjed. Világviszonylatban azonban minden harmadik ember fertőződött. Sokan csak későn szereznek tudomást fertőzöttségükről, amikor már krónikussá vált a betegség. A fertőzés lappangási időszaka akár több hónap, ez alatt az idő alatt a tünetmentes fertőzött egyén terjesztheti a vírust. Ha nem élünk az oltás lehetőségével, mi magunk is a vírus áldozataivá válhatunk. Hazánkban 1999-ben vezették be a kötelező jellegű védőoltást a 14 éveseknél, így aki 1985 előtt született, még nem vett részt a kampányban.
A WHO és az európai járványügyi figyelőrendszer hepatitis fertőzésre vonatkozó adatai szerint Tunézia, Egyiptom, Bulgária, Horvátország, Spanyolország, és Portugália is melegágya lehet a hepatitis A fertőzésnek. Az afrikai országokban, illetve azokban az európai államokban, ahol sok bevándorló él, a lakosság körében nemcsak a hepatitis A, hanem a vérrel és testnedvekkel, baleset útján terjedő, májrákot is okozó hepatitis B vírus is gyakori. Egyiptomban és Tunéziában, valamint Törökország bizonyos részein a hastífusz sem ismeretlen.
Sajnos az utazók mindezek ellenére általában nem tartják szükségesnek az egészségügyi felkészülést, elégedettek a választott szállás higiénés adottságaival, illetve a célországot sem tartják veszélyesnek májgyulladás szempontjából. Pedig éppen azok a legveszélyeztetettebbek, akik gyakran utaznak és látogatnak éttermeket.
A Kutatócentrum 2008-as online kutatása szerint csupán minden tizedik utazó védekezett már valamilyen módon az utazási betegségek ellen, így például kapott védőoltást a leggyakoribb fertőzésnek számító hepatitis ellen.
Jellemző, hogy a mediterrán nyaralás során az utazó a sokcsillagos szállodában betegszik meg. Ennek az az oka, hogy a háttérben dolgozó kiszolgáló személyzet fertőzöttségi aránya nagyon magas lehet. Hasonló a helyzet a fejlett országok szállodáiban és éttermeiben is, hiszen itt az olcsóbb munkaerő miatt sok esetben alkalmaznak bevándorlókat.
Általános tanács az utazóknak, hogy utazás előtt 4-6 héttel keressék fel a háziorvosukat vagy a legközelebbi oltóközpontot, és tájékozódjanak a szükséges egészségügyi felkészülésről. Az utazaselott.hu weboldalon kívül hasznos tanácsokat találsz még az Intermed Oltóközpont honlapján is, ahol részletesen megtudhatod, melyik desztinációhoz milyen védőoltás javasolt.
Olvasd el az egészségtudatos utazásról szóló cikksorozatunk előző részeit is (lásd: kapcsolódó cikkeknél), amelyek között interjút találhatsz Ágnes Vanillával és Juhász Árpáddal is!
(Forrás: VIPR)
KOMMENTEK:
SZÓLJ HOZZÁ!